Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

elsősorban nem a könyv terjedelme miatt, hanem az új felfedezések elhanyagolása folytán. Gren könyve, mint már említettem, a felölelt anyag mennyiségét tekintve csak kivonata volt a szerző régebbi, sokkal részletesebb munkájának [25], Az újabb könyv [26] előszavában hangsúlyozza ugyan Gren, hogy nem kíván a könyv egyszerű kivonat lenni, összehasonlítva azonban a két könyvet, azt állapíthatjuk meg, hogy Gren modernebb alapon írta meg a bevezető részt, más rendszert készített, azonban a leíró részekben alig találunk olyan mondatot, amely ne lett volna meg a majd 10 évvel azelőtti könyvben, bár a kémia ez idő alatt igen nagy fejlődésen ment keresztül. Kováts Mihály könyve, a ikémiai leíró részeket tekintve sehol sem nyújt többet, mint az alapul vett könyv, amely akkor már 11 éve megjelent, de amely, mint mondottam, egy előző évtized tudományos fejlettségét tükrözte. Ez a helyzet a Magyar Chémia értékét világviszonylatban kellemetlenül befolyásolja. Kováts Mihály hibájául kell felrónunk, hogy még azckat az adatokat sem vette át az újabb felfedezésekből, amelyekről pedig minden bizonnyal volt tudomása. így például valószínűleg ismerte Gren egy újabb könyvét [28], amely több elemet sorol már fel. Kováts hátrahagyott könyvtárának katalógusából nem állapítható meg, hogy nagyszámú modernebb nyugati kémia könyveit mikor szerezte. Feltétlenül ismerte azonban Schönbauer pesti egyetemi tanár könyvét, amely az újabb analitikai eljárásokat kellő modernséggel tárgyalta [57]. Ennek az 1805-ben megjelent könyvnek előfizetői 'között »Kováts, Med. Doct. in Pesth« is szerepel. E könyvből átvehette volna Kováts a tellur, króm, berillium, cerium rövid ismertetését. Ismernie kellett Patziernek ugyanabban az évben Budán megjelent, ugyancsak sokkal többet felölelő könyvét [55]. Azok a kibővítések, amit Kováts Gren anyagához adott, gyakorlati vagy -helyi vonatkozásúak, nem vonatkoznak a modern kémiai eredményekre. Emiatt szükségesnek látszik annak a kérdésnek is a tisztázása, hogy mi Kováts Mihály szerepe, az első magyar nyelvű kémia megszólaltatója nem tekinthető-e egyeszerű fordítónak? Jogunk van-e ezt a kiváló nevet kiérdemelt orvost a magyar kémikusok között is számontartani? Előzőleg a különböző kémiai elméletekkel kapcsolatosan Kováts más műveiből is idéztem, bizonyítva azt, hogy Kováts maga is foglalkozott a kémia alapjaival. Különösen Huf eland könyvéhez adott jegyzeteiben találunk sok eredeti kémiai vonatkozású részt. Arra is találunk adatot, 'hogy külföldi útján is behatóan foglalkozott kémiával. A Magyar Chémiában leírja azt a vitáját, amire a bécsi kórházi orvosok kényszerítették. Ezek az orvosok ugyanis „érzékenyen vették, hogy a' Fő-Orvos urak különös hajlandósággal viseltettek" a kiváló magyar orvossal szemben, s egy kémiai vitában akarták megalázni. Kováts azonban jól megfelelt, viszont az ő kérdéseire nem tudtak kielégítő választ adni. Jaquin professzor Kovátsnak ítélte a 12 aranyból álló fogadási összeget. 475