Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Állatökológiai és állatföldrajzi vizsgálatok a Hidegkúti-völgy és a Peskő-völgy (a Bükk-hegység DNy-i része) vizeiben

3. A Gyetra-kút dagonya és a Gyetra-jorrás közötti érszakasz és mellékerei. Az érbe ezen a szakaszon a forrás felől a torkolat felé haladva, jobbról 3, balról 2 kis időszakos ér vezet. Vizsgálataim, idején, 1956. VII., VIII. és IX. hóban mind az 5 ér csaknem teljesen ki volt száradva. a) A jobboldali első, kis mellékér teljesen száraz volt. Medre durva homokos, apró köves. Tengerszíntfeletti magassága kb 500 m. Levél­alom borította. b) A jobboldali második mellékér szintén ki volt száradva. A meder­viszonyok az előbbihez hasonlók. Tengerszíntfeletti magassága kb 500 m. c) A jobboldali harmadik mellékér alig néhány (15—20) cm széles és néhány (1—3) mm mély. Vize lassan szivárog a főérbe. A víz sebes­sége, — miután benne a tárgyak úsztatása nem valósítható meg, — nem mérhető, de becslés szerint rendkívül csekély. E névtelen mellék­érnek a rajta átvezető híd után következő fentebbi szakaszán csak he­lyenként találtam a mederben vizet. Maga a meder apró kőzettörmelé­kes, durva homokos, sok szerves törmelék is van benne. Vastagon borí­totta a medret az alul nedves, felül pedig sok helyen teljesen száraz levélavar. Az avar vastagsága elérte a 10 cm-t. Az egész ér holocéní időszakban keletkezettnek látszik. A híd előtti szakasz vizének hőmér­séklete 195G. VIII. 28-án 11 óra 30 perckor 14 C° volt, ugyanekkor a leve­gőé 25 C°. 1956. IX. 7-én a híd előtti és utáni ki nem száradt szakaszokon a víz hőfokát 15 C°-nak mértem, ugyanekkor a levegő hőmérsékletét 25 C '-nak. A híd előtti szakaszon a levelek közti csekély vízben nagy szám­ban hemzsegnek a Gammarus f. fossarum C. L. Koch egyedei. Élnek itt a Crenobia alpina Dana kisméretű, fehérszínű példányai, a Helmis? sp. és egy még nem determinált csigafaj. A híd után következő érszakasz­ban is élnek ezek a fajok. A Crenobia alpina Dana egyedeire azonban csak a medernek egész fenti szakaszán találtam reá. A meder itt telje­sen száraznak látszott, a több cm vastag avar alján azonban lassan szi­várgott a víz. Az alsó levelek között úgyszólván csak párával telített nedves tér volt. Ebben találtam a Crenobia alpina Dana példányait. Ezek igen kicsinyek voltak, 5—6 mm-esek, fejrészük és nyaktájékuk szürke volt, testük többi része fehér. Az irodalomban nem találkoztam az állat színeződésének ilyen megjelenésével. A legnagyobb valószínűség szerint lehetnek olyan évek, vagy idő­szakok, amikor ez az ér is teljesen kiszárad, és ennek következtében állatvilága vagy a Gyetra-völgyi—Hidegkúti csermelybe vándorol, vagy pedig elpusztud. Ez utóbbi eset állhat fenn különösen a mellék­érnek a torkolattól távolabbi szakaszain, amelyeket teljesen kiszáradt mederszakaszok különítenek el a csermelytől. A mellékérben idősza­kosan ismét folyhat a víz és ekkor újra benépesül állatokkal. Ezek egy­része a legnagyobb valószínűség szerint a csermelyből származik. Ez viszont azt jelenti, hogy a mellékérben egy adott időszakban élő állat­világ holocén szétterjedés eredménye. A csermelyhez csatlakozó baloldali két kis mellékér gyűjtéseim idején teljesen száraz volt, így vizsgálat alá nem vehettem azokat. 430

Next

/
Thumbnails
Contents