Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A kukorica ágasságának és többcsövűségének kapcsolata

B) Többcsövű törzskísérlet. Az 1956. évben 70X70 cm-es sor- és tőtávolság esetében, fészek szervestrágyázva a következő eredményeket kaptuk: a) Saját többcsövű törzseinkné l egy növénynek a fészekben való meghagyása esetén egy növényre eső közepes csőmenyiség .... 1,96 két növény meghagyásával . . . 1,30 három növény meghagyásával . . . 0,98 négy növény meghagyásával . . . 0,65 b) Mv. 5-ös beltenyésztéses hibri d esetében egy növény meghagyásával . . . 1,80 két növény meghagyásával . . . 1,27 három növény meghagyásával . . 0,92 négy növény meghagyásával . . 0,78 c) Q. 5-ös fajtahibri d esetében egy növény meghagyásával . . . 1,70 két növény meghagyásával . . . 1,28 három növény meghagyásával . . . 0,95 négy növény meghagyásával . . . 0,75 d) Magyar sárga, simaszem ű esetében egy növény meghagyásával . . 1,40 két növény meghagyásával . . . 1,15 három növény meghagyásával . . . 0,88 négy növény meghagyásával . . 0,68 e) Kátolyi »Aranyözön « esetében egy növény meghagyásával . . . 1,28 két növény meghagyásával . . . 1,08 három növény meghagyásával . . 0,79 négy növény meghagyásával . . 0,59 A fenti adatok mutatják, hogy: 1. A növények számának növekedésével a fészekben a növényre eső csőmennyiség szabályszerűen csökken. 2. Saját többcsövű törzseink terméseredmény szempontjából meg­előzték a Mv. 5-ös beltenyésztéses hibridet. (A kísérlet feldolgozási eredményét más alkalommal közöljük.) A szervestrágya bevitele a talajba nagyon elősegíti a többcsövűség kifejlődését. Pl. az 1955. évi kísérleteinkben az egy növényre eső köze­pes csőtermés trágya nélkül 1,13 és trágyával 1,56 volt. Az 1956. évben viszont az egy növényre eső közepes csőtermés trágya nélkül: 1,01, míg trágyával: 1,31 volt. A többcsövűség jellege, mint minden kvantitatív jelleg, nagymér­tékben függ a különböző környezeti feltételektől. Megfelelő szervestrá­gyázás esetén a termékenyebb talajban felnőtt kukoricanövények haj­lamosak a két, sőt három csövűségre is. Többcsövű kukoricanövényeink száma vetéseinkben mindig több szokott lenni a széleken, mint közepén, ahol a növények sűrűbbek. 416

Next

/
Thumbnails
Contents