Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Chikán Zoltánné: Az elemzés kérdése az általános iskolában

A következő elem: -ás; igéből alkot névszót, tehát ez képző. A következő elem: -ul; névszóból alkot igét, tehát képző. A következő elem: -tan; ez a főelem, ez már gyökérszó. írásban ezt így jelölhetjük: gysz k k r t T T t tan — ul — ás — t Még szemléletesebb lesz a tábla képe, ha színes krétát is használunk, s következetesen mindig ugyanazokat a színeket használva, más színnel jelöljük a képzőt, másikkal a jelet és másikkal a ragot. Az igék alaktani elemzésénél az ige természetéből következőleg más szempontokat is figyelembe kell vénünk. Pl.: tudom. Az elemzés szempontjai: Mit fejez ki az ige? (Cselekvés, történés, létezés): cselekvést. Milyen az alany szempontjából? (Cselekvő, visszaható, műveltető): cselekvő. Milyen a tárgy szempontjából? Tárgyas, ragozása is tárgyas, mert határozott tárgy áll mellette. Mód: jelentő; idő: jelen; szám: egyes; személy: első (rövidítésként rászoktathatjuk növendékeinket arra, hogy a ragozásban az alany számát római számmal, a személyt arab számmal jelöljék). írásban: Tudom: cselekvést fejez ki, cselekvő, tárgyas, tárgyas ragozásban, jelentő mód jelen időben, I. 1. gysz kh szr tud — o — m — Ha ilyen formában végeztetjük az igék elemzését, akkor úgyszólván mindent elismételtetünk, amit tanulóinknak az igéről tudniok kell. Nem kell attól tartanunk, hogy ez az elemzésmód maximalista követelményeket támaszt a tanulókkal szemben, csak természetesen fokozatosan és következetesen kell felépíteni. Minden szempontot különkülön kell előbb alaposan gyakoroltatnunk, és csak azután fűzhetjük az újabb szempontot az addigiakhoz. Szemere Gyula további feladatként jelöli meg, hogy mivel az elemzés analitikus és szintétikus egyszerre, a megállapítások összeeeztetésével újból össze kell rakatnunk az elemeket, újjá kell építtetnünk a felboncolt szóalakot. Ez az elemzés szintétikus mozzanata [291. A »tanulást« szó szintétikus elemzése: a tan gyökérszó, a tanul egyszerű, de már képzett szó, névszóból képzett ige, stb. Végezetül megállapítjuk: a »tanulást« egyszerű szó, továbbképzett, ragozott egyedi közös főnév. Akik még nem tapasztalták az elemzés óriási hasznát a nyelvtantanításban, azokban talán felvetődik a gondolat: vajon nem felesleges munka ez? De aki már kipróbálta, az bizonyíthatja, hogy nem az. »Ez 308