Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)
II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Chikán Zoltánné: Az elemzés kérdése az általános iskolában
És hogy ez mennyire általános probléma, arra bizonyíték az is, hogy a »Nyelvtantanításunk helyzete és feladatai« c. kiadványban is ezt a helyzetképet találjuk: »V. osztályosaink igen jól tudják a hangtan szabályait . . ., ez az ismeret az öncélú fonetizáláshoz közeledik, s elszakad a hangtani ismeretek legfontosabb gyakorlati céljától, a helyesírás gyakorlásától. Nem az a baj, hogy tudják a tanulók a hangtant, hanem az, hogy ennek ellenére elvétik a vele kapcsolatos helyesírási szabályokat, mert helyesírási gyakorlatok helyett inkább fonetikai gyakorlatokat, elemzéseket végeztetnek nevelőink.« [24'|. Egy másik órán azt láttam, hogy egy önmaga alkotta példamondatban (Lásd be, hogy hibáztál, akkor megbocsátja neked barátod anyja a hibádat) túlságosan is sok hangtörvényt zsúfolt a nevelő. Ez felesleges, mert ha ilyen példát adunk tanulóink elé, az lesz az érzésük, hogy csak tanáruk sok fejtörés után kiagyalt mondataiban találhatnak ilyen jelenségekre példát. Láttam példát a felületes elemzésre is: a szöveg maga jó volt (Egyszer már figyelmeztettelek, légy előzékeny, ha kisebbel játszol!), de a módszer nem. Megállapították ugyan, hogy hol milyen változás történt, s a tanuló hosszas gondolkodás után megmondta, hogy ez hasonulás, ez összeolvadás, de egyetlen egyszer sem hangzott el a kérdés, hogy mire alapozza a tanuló megállapítását. így sokszor az volt az érzésem, hogy a tanuló csak véletlenül találta ki, hogy milyen jelenséggel áll szemben. Hogyan lehet tehát célszerű a hangtani elemzés? A legelső feltétel: igen gondosan kell megválasztanunk a szöveget: olyan legyen, amelyikben helyesírási problémákat adó jelenségeket figyeltethetünk meg tanulóinkkal. Nézzünk pl. egy versszakot az V. o.-ban tanult János vitéz-bői: Ez a magyaroknak mindjárt pártját fogta, Mert Magyarországot egyszer beutazta, S ekkor Magyarország jámbor lelkű népe Igen becsületes módon bánt ő véle. Legelőször is meg kell figyeltetni a tanulókkal, hol van eltérés az írás és a kiejtés között. Ahol eltérést találunk, ott húzassuk alá a szöveget (piros színest ne használjunk az aláhúzaiásra, mert a gyermek később esetleg azt hiszi, hogy a pirossal aláhúzott rész hibát jelöl). Ez lesz tehát a táblán: Ez a magyaroknak mindjárt páríjat fo£ía, Mert Magyarországot e gysz er beutazta, S ekkor Magyarország jámbor lelkű népe Igen becsületes módon bánt ő véle. A következő feladat a mássalhangzó-törvények kielemzése lesz. sorban haladva: mindjárt, kiejtése mingyárt. — Mi a különbség az írott kép és a kiejtett hangsor között? A leírt dj hangkapcsolat a kiejtésben gy lett. — Kielemeztetjük mind a három ragot, és a minőségi elemzés 301
