Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Chikán Zoltánné: Az elemzés kérdése az általános iskolában

kezéseinek körülményeit, feltárjuk a különböző dolgok között lévő kapcsolatokat, egymáshoz való viszonyukat, s mindezek közben megállapítjuk azokat a törvényszerűségeket, amelyek a dolgok létrejöttét és alakulását előidézték. Az elemzés nyelvtanóráink valamennyi mozzanatában jelentős szerepet játszik; számonkéréskor ezzel győződhetünk meg legjobban a tanult anyag elsajátításáról, az új anyag közlésében az elemzés segítségével juthatunk el a szabály elvonásig, a gyakorlásban pedig szinte nélkülözhetetlen a jól megválasztott mondatok és szavak elemeztetése.« [20]. Miért jut tehát oly fontos szerep az elemzésnek? Igen hasznos a tanár számára, mert általa ellenőrizheti a tanulók tudását, és ezzel saját munkáját is. De nagyon fontos szerepe jut az elemzésnek az ismétlésben is, aminek gyakorló pedagógusaink szerint a legcélravezetőbb módja, mivel rövid időt igényel, és így szinte minden nyelvtanórán megvalósítható [21]. De igen jól felhasználható az ismeretek rendszerezésében is. Az itt felsorolt részmegállapítások mind a való képet adják, azonban csak részmegállapítások, vagyis nem adnak teljes képet. Látnunk kell azt, hogy az elemzés nemcsak a nyelvtantanítás egyes területein fontos, hanem jelen van mindenütt: az új anyag közlésénél és az ismétlésnél, a nyelvtani tények vizsgálatánál és az ismeretek megszilárdításánál, a tanulók tudásának ellenőrzésénél. Ez ma már —• azt hiszem, bátran mondhatjuk —, általánosan elismert tény. Annál kevésbé tisztázott viszont a módszer kérdése. Itt még igen nagy a bizonytalanság. Számos jó kezdeményezés van iskoláinkban, de ezek közül kevés kap nyilvánosságot. Sajnos, gyakorló pedagógusaink közül sokan pedig egészen tanácstalanul állnak szemben az elemzés elemi kérdéseivel is, és éppen ezért száműzik az eredményes oktatásnak ezt a fontos biztosítékát óráikról. A következőkben megnézzük, hoqyan folyik az elemzés az általános iskolákban, melyek az eredmények, mik a legáltalánosabb hibák, hogy azután megállapíthassuk azt, hogy hogyan kellene elemezni ezen a fokon. A nyelvtani elemzés — természetesen a megfelelő alapokon — már az általános iskola első osztályában megkezdődik, amikor a <*vermek megtanulja azt, hogy beszéde, illetve írása mondatokra oszlik, és ezeket a mondatokat egymástól írásjellel el kell különíteni; sőt már azt is megfigyeli, hogy többféle mondat is van. (Olvasókönyv 173. o.) — A második osztály számára kiadott nyelvtankönyv pedig már az alaktani elemzés alapjait veti meg, amikor megtanítja a szótő fogalmát (49. o.) — A harmadik osztályban tovább fejlesztve az alaktani megfigyeléseket, megtanulják, hogy milyen jelek és ragok járulnak az igékhez és a névszókhoz (63. o.) — A negyedik osztály számára pedig ilyen feladatot találunk: Keressétek ki az igéket! Keressétek meg mindegyik igének a tövét! (14. o.) Az ötödik osztálytól azután már megindul rendszeresen az elemzés: először a hangtani, majd az alaktani, utána a mondattani, s végül már a hetedik osztály végén és a nyolcadik osztályban alkalmazhatjuk 299