Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Perényi János: A rajzos szemléltetés a nyelvtanórán

ságra kényszerít. Az ábrázolás egységének biztosítására az elemzendő mondatot egy sorban írjuk le. (Az első bemutatásokra feltétlenül in­kább rövidebb mondatokat válasszunk. Később pedig a terjedelmesebb mondatok két fő szakaszát (állítmányi — alanyi rész) előbb szóbeli elemzéssel különítsük el, a táblán ezután már külön sorba kerülhet­nek. A 13. ábrán egymás alatt sorban bemutatott jelölések természe­tesen nem külön, hanem magán a leírt mondaton alkalmazandók. A mondat egyik vagy másik szerkezetét csak akkor vagyunk kényte­lenek újból, külön is leírni, ha az elemzés megakad. Ilyenféle eset lehet pl., hogy a tanulók a feldolgozott mondat nyár szavát vélik alany­nak. Ekkor az újból leírt rész megfelelő kiegészítésével (nyár/<nak ai tűzvarázsa) egy-kettőre tisztázódik a kérdés. így a nyelvtani elemzés nemcsak nyelvtani ismeretek rögzítésére, elmélyítésére vezet, hanem az irodalom alaposabb megismerését is szolgálja. Ami pedig a szerkezetes elemzés nehéz voltát illeti, sok oró­bával igazoltuk a magunk gyakorlatában, hogy a tanulók mindaddig a szerkezettel felelnek a mondatrész kérdésére, amíg a puszta mondat­rész követelésével le nem szoktattuk őket róla. A mellérendelt mondatok jelének gépies alkalmazását (»-kapcsola­tos mondat — jele: o—o«) is kerüljük. Hogy a formalizmus veszélyét kiküszöböljük, az előbbiekben mondottak szerint a nyelvi anyag és az ábrázolás között közvetlen kapcsolatot kell létesítenünk. A jel és a tar­talom természetes kapcsolatának felderítéséhez vezető eljárást részle­tesebben Évkönyvünk II. kötetében tárgyaltuk [10]. 7. Az új tanterv tervezete Anyanyelvünk múltja és élete című tárgykört is beillesztett az általános iskolai nyelvtan anyagába. Ennek a résznek tárgyalása ugyancsak követeli a rajzos ábrázolást mind a tör­téneti, mind az általános nyelvészeti vonatkozású kérdések tárgyalá­sakor. Ez a tárgykör üde színfolt lesz az állítólag száraz nyelvtan taní­tásában. Ha a tanulók feltétlenül meglévő érdeklődését az olvasmá­nyok tárgyalásához készített szemléltető táblákkal, nyelvrokonaink lakóhelyét vagy a nyelvjárások területét bemutató térképvázlatokkal, levelezőlapokból és újságkivágásokból összeállított képekkel is fokoz­zuk, tanítása eredményes is lesz. Az állandó jellegű szemléltető anya­gon kívül természetesen az ilyen órán is kell a rajzos szemléltetést alkalmazni, de világos, hogy akkor csak vázlatosan és kevesebb részle­tet ábrázolva dolgozhatunk. így pl. a vándorlás körülbelüli útját egyet­len vonallal rajzolva, egyszerű ábrázolásban bemutathatjuk az egyes nyelvi hatások jelentkezésének helyét. Az állandó táblát persze ez esetben csak az óra végén, vagy az óra után függesszük ki. * * * A nyelvtan tanítása sokféle módon folyik iskoláinkban, szinte any­nviféleképpen, ahányan tanítjuk. Egy dologban azonban bizonyára mindnyájan egyetértünk: nem érhetjük be az önmagáért való szabály­tanítással, mert az értéktelen grammatizálássá tenné munkánkat. Arra törekszünk, hogy a nyelvi jelenségek vizsgálata a lényeg felismeréséhez, a törvényszerűségek feltárásához és megértéséhez vezessen. De a nyelv­294

Next

/
Thumbnails
Contents