Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Perényi János: A rajzos szemléltetés a nyelvtanórán

Mindkettő több szóból áll, tehát nemcsak a puszta állítmányt és alanyt találjuk meg bennük. Ebből következik: bővített mondat. Az állítmány és az alany kikeresése után aláhúzással jelöljük meg ezeket, s tüntessük föl egy nyíllal a kettő kapcsolatát. A két fő rész (éget — tűzvarázsa) ismétlésével megállapítjuk, hogy ezek magukban nem fejezik ki teljesen a közlendő tényt. A költő ki is egészíti: pipacsot (éget) — tárggyal. Jelöljük ezt is aláhúzással, s egy nyíllal tegyük szemléletessé, hogy az éget cselekvés a pipacsot tárgyra vonatkozik. Az Alföld éghajlatára vonatkozó ismereteinkből a pipacsot éget szakasznak »kiéget, elperzsel« jelentése következnék, de ennek ellentmond a határra (hová éget?) helyhatározó. Megbeszéléssel kiderítjük, hogy a költő »létrehoz, keletkeztet-« jelentésben használja az igei állítmányt. Miért éppen pipacsot? — teszem fel a kérdést. A rózsát, szekfűt is mondhatná. De a pipacs tömegben virít, vörös a színe. A tanulók a már tárgyalt költeményről tudják, hogy a vers nem egyszerű tájleírás, hanem az első világháború végén forradalomra készülő társadalmunkról beszél. Forradalmi jelkép tehát a pipacs, mert piros, s mert sok van belőle. így válik nagyon sokatmondóvá az egyszerű ténymegállapítás, szimbólummá a pipacs a gyerekek szemében is. A költő első mondatában sem hagy bizonytalanságban bennünket, s a helyhatározót közelebbről megjelöli a kövér jelzővel, hogy a magyar olvasó meghökkenve kénytelen legyen a tej jel-mézzel folyó Kánaánnak nevezett magyar hazára vonatkoztatni a teljes állítást. Az alanyi rész elemzése sem lehet csupán az alany és a három jelző kikeresése a kérdés—felelet sablonosan unalmas játékával. A költő nem azt mondja: tüze éget (mert az »eléget«). Miért mondja hát: tűzvarázsa éget? A gyerekek is értik: varázs = csoda. Különös dologról beszél a költő, s azt akarja, mi is csodának lássuk az egyszerű ténymegállapításban rejlő szörnyű ellentétet: a kövér határ népe forradalomra kényszerül! A tűzvarázsa alany végződése utal arra, hogy ez valamié: a nyár tűzvarázsa. Tehát a természet nyarára, s képes értelemben a felhevült, elégedetlen társadalomra vonatkozik a természetinek látszó kép. S ezt még közelebb hozza a birt. jelző jelzőjével, s pontosan megjelöli, hogy nem akármelyik, hanem a magyar nyár, s a magyar nyarak közül is az arra alkadmas: a lángoló magyar nyár tűzvarázsa hozza létre a forradalmat. így felismerik a szerkezeti összefüggést, s azt is, hogy a három jelző együttesen, egységként vonatkozik az alanyra. Ha minden esetben jelöltük a tárgyalt rész minőségét s a kapcsolatokat, az elemzés befejeztekor a mondat képe feltünteti a kettős tagoltságot s a szerkezeti összefüggéseket. (13. ábra.) Túlzás volna, ha minden mondatot írásban elemeznénk. De a szóbeli elemzésben akaratunk ellenére is kialakuló bizonyos gépiesség megszüntetésére időnként be kell iktatnunk egy-egy problémákat adó mondat írásbeli elemzését is. Az írás ti. a tanulókat is, minket is nagyobb gondosságra, alapos292