Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Berencz János: Művelődés és nevelés problémái Flaubert: „Bouvard és Pécuchet" c. regényében

A pszichológia célja »az én belsejében« történő tények tanulmányozása, ami megfigyelés útján történik. »Tegyünk megfigyeléseket!« — És két hétig, rendesen ebéd után, tudatukat vizsgálták, találomra, nagy fölfedezések reményében. Semmit sem fedeztek föl. (Ti. Bouvard és Pécuchet, BJ.) Igen elcsodálkoztak.« (i. m. 200. 1.) Minden tudományban csalódva, Bouvard és Pécuchet végül is a vallásban keresett menedéket és vigaszt. Kettejők közül Pécuchet volt a hívőbb, a fanatikusabb. Hiába próbálta azonban valósággal belelovalni magát a fanatizmusba, mindig remélte, hogy a hitet és az értelmet össze lehet egyeztetni. Racionalizmusa és kritikája sohasem hagyta cserben, ez adta meg a kegyelemdöfést a vallásosságnak. Erősen hatottak Hervieu érvei: »Az értelem így szól: az egész magában foglalja a részt; a hit így felel: az átlényegülés következtében Jézus, miikor apostolaival vacsorált, testét tarto<tta a kezében s fejét a szájában. »Az értelem így szól: nem vagyunk felelősek mások bűneiért; — a hit az eredendő bűnnel felel. »Az értelem így szól: három annyi, mint három; — s a hit szerint: három annyi, minit egy.« (i. m. 243. 1.) [2] * * * Flaubert regényének utolsó, egészében megírt, befejezett része (X. fejezet) Bouvard és Pécuchet nevelési próbálkozásáról szól, tehát közvetlenül pedagógiai érdekű. A jóbarátok egy árva fiút és leányt fogadnak magukhoz. Nevelő tevékenységüket könyvek tanulmányozásával kezdik. Locke és Rousseau mellett a konzervatív-vallásos Dupanloup is érződik eljárásukon. Elvként elhatározzák, hogy »száműzni fognak minden metafizikát, s a kísérleti elv értelmében a természetes fejlődés menetét követik. A dolog nem sürgős; védenceiknek előbb mindent el kell felejteniök, amit eddig tanultak.« A rousseau-i természetes nevelés elvének felelt meg az is, hogy edzésre törekedtek. A gyermekek szállása, tápláléka legyen egyszerű, barátkozzanak meg az éhséggel, szomjúsággal, az időjárás viszontagságaival. Viseljenek lyukas cipőt, hogy sohase hűljenek meg. Mindezek az elvek Locke olvasását tükrözik [31. Bouvard és Pécuchet vallották az egyénítés, az egyéni hajlamok és képességek kutatásának elvét is. Ezt különösképpen vallotta már a renaissance pedagógia, pl. Vives is. Bouvard és Pécuchet-nél ez az elv modernebb, természettudományi mezben jelentkezik. Vizsgálati módszerül alkalmazzák a frenológiát. Ez utóbbit a község papja kárhoztatta, mert »materializmusra és fatalizmusra vezet«, (i. m. 256. 1. [41. A hajlamok, tehetségek kutatása azonban nem vezette fatalizmusra, pesszimizmusra Bouvard-t és társát. Azt vallották, hogy minden ösztön két oldalra hasítható: egy jóra és egy rosszra. A rosszat elnyomhatjuk a jó oldal segítésével. A meglévő ösztönös adottságokat vagy lefokozhatjuk olyan mértékre és irányban, hogy hasznossá váljék: »Aki gyávának indult, egyszerűen csak óvatos marad, a fösvény: takarékos, a pazarló: adakozó.« (i. m. 258. 1.); vagy a másik lehetőség, hogy 266