Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Berencz János: Freud, mélylélektan, pedagógia

jelenségeik, sőt tendenciák ne lennének; de talán az sem állítható, hogy feltétlenül éppen ezek uralkodnak. Az ilyen jelenségek bizonyos társadalmi-nevelési helyzetekben, feltételek közt lépnek fel, tehát ezeket a feltételeket kellene elemezni, mert így túlzott és nem eléggé megalapozott általánosításnak látszanak. Szellemes megfigyelésekben bővelkedik a könyv, de az ilyenféle szimbolikus magyarázatok után (pl. a labda-játék, mint a megkapaszkodási ösztön szublimációja, 104. 1., vagy a megkapaszkodás! ösztön és a közösség kialakulása) az olvasónak mégis az a hiányérzete marad, hogy itt esetleges összekapcsolások szerepelnek, és ez a szimbolika elhanyagolja a tudatos-társadalmi, tartalmi, célszempontú mozzanatokat. Sokszor túl passzívvá halványul el a szülő és a pedagógus szerepe is. (Ebből persze nem következik, mintha a konzervatív pedagógia tekintélyi pedagógusát helyeselnénk, vagy a pedagógus egyoldalú „vezetőszerepének" hangsúlyozását ne tartanánk dogmatikusan merevnek.) ^ % Nálunk a freudizmus és mélylélektan tanítása, —• mint azt bevezetésképpen említettük, — nem bontakozott ki. A szépirodalomba beáramlott a freudizmus, a mélylélektan szemlélete. Ez, a külföldi irodalomhoz hasonlóan (pl. Th. Mann, Zweig, Proust stb.) a cselekmény lélektani jellegű feloldódásában és ösztönlélektani problémák előtérbe kerülésében, analizisében mutatkozott meg. Babits és Kosztolányi pedagógiai tárgyú regényeiben erősen érezhető a mélylélektani hatás. Pl. Babits „Timár Virgil fia" c. regényének hőse, a serdülőkorú Pista, az elé a választás elé kerül, hogy válasszon a konzervatív pedagógiát képviselő szerzetes-nevelőatyia és a szabadságot ígérő természetes atyja közt, A kötöttségektől a szabadságra vágyó Pista atyját választja. (Törése Babits regényének, hogy ezt a választást faji magyarázatokkal akarja megokolni, holott az lélektanilag is jól megérthető). A freudizmus, mélylélektan hatása jelentékeny a pedagógia, a tudományok, a szépirodalom terén. A kritikai feldolgozás szükségességét ez is indokolja, JEGYZETEK ás IRODALOM: íl] Freud: Egy illúzió jövője. — Bp. 1945. Bibliotheca -kiad. dr. Schönberger István fordítói előszava. [21 Alexander Mette Freud születése 100. évfordulójára írt monográfiájában (Sigmund Freud, Berlin, 1956. VEB. Verlag, Volik u. Gesundheit, 13—14. 1.) pozitívan értékeli e korai műben, hogy Freud az un. ..pszichikai elemek '-nek bonyolult fiziológiai folyamait — mivoltára hívta fel a figyelmet. Freud előtérbe helyezte a funkcionális szemléletet a lokalizációssal szemben és az agy szürke állományának fontos és bonyolult funkciót tulajdonított. Meynert és Wernicke un. „klasszikus aphasia tan"-ával szemben Freud azonban csak spekulative érvelt és a bizonyítékokikai adós maradt — állapította meg Me .te. [3] Vö. Lénárd Ferenc: A lélektan útjai. (Bp. 1948., Franklin-kiad., 217. 1.) [41 Breuer

—Freud: „Über den psychol. Mechanismus hysterischer Phänomene." (Neurologischer Zentralblatt, 1893. — 1—2.) — Ua.: „Studien über Hysterie." Wien, 1895. 261