Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Berencz János: Freud, mélylélektan, pedagógia

tása. Az igaz, hogy a szégyenkezés, és a megszégyenítés par excellence társadalmi jelenség; de kérdezhetjük, vajon a szégyenkezés mélyén nem bújik-e meg a félelemnek valamelyik fajtája? Ezzel természetesen csupán jeleztük a problémát, és logikailag tovább utaltunk arra, hogy amennyiben a félelem bizonyos értelemben „fejlődőképes", akkor alighanem a szégyenérzéstől sem tagadhatjuk ezt meg mindenestül, nem állíthatjuk talán mereven a szégyen ,,szublimálhatatlan" voltát. Noha teljes egészében pozitívan értékeljük a félelemre és szégyenre alapított nevelés elítélését, mégis úgy gondoljuk, e kettő viszonya, létrejöttének (vagy esetleges alkalmazásának) körülményei még sok kutatást igényelnek. Hermann Alice művének e kritikai része mellett figyelmet érdemel az ösztönnevelés jellegének részletesebb kidolgozása is. 3. Az egyes ösztönök neveiész. Az ösztönnevelés elveinek konkrét érvényesülése a 4 ősi ösztön nevelésében nyilvánul meg: a) Táplálkozási ösztön: A kellő mennyiségű, rendszeres táplálkozással kell gondoskodni ennek az ösztönnek megfelelő kielégítéséről. Szól az éhezés káros, neurotikus hatásáról és arról, hogy a rendszertelenség hasonló tünetekre vezethet, főleg a kisgyermeknél. A csecsemőnél az elválasztás szokott ennek az ösztönnek nevelése szempontjából problémát okozni. A gyermek túlkorai elválasztása az anyatejtől kielégítetlenséget, zavart okozódé ugyancsak káros a túl késői elválasztás, kényeztetés is. A gyermek „enni nem akarása" rendszertelenség, kényeztetés és a táplálkozási ösztön helytelen nevelésének következménye. b) A megkapaszkodás ösztöne abban nyilvánul meg, hogy az ember segítséget, támaszt, „megkapaszkodási" lehetőséget keres; 'különösen szembetűnő ez a csecsemőnél és kisgyermeknél. A megkapaszkodási ösztön és ennek ellentéte, az elszakadás nyilvánul meg a serdülőkori csavargásban, vándorlásban, romantikus el vágyakozásokban is. (Ösztönök ambivalenciája! A megkapaszkodás együtt jár ellentétével, az elszakadási tendenciával.) A megkapaszkodás ösztöne számára is megfelelő kielégülést kell biztosítani. Nyerjen a gyermek a szülőben, nevelőben „megkapaszkodási lehetőséget": szeretetet, segítséget, támaszt. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a megkapaszkodási ösztönt ne fejlesszük a kívánatos mértéken túl, mert ez önállótlanságra, gyámoltalanságra vezethet, A közösségi érzést a gyermekközösség kialakulását lényegében a megkapaszkodási ösztön-szükségletre vezeti vissza. 17* 259