Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hahn István: Iulianus és Anticehia (Szempontok a mélylélektan kritikájához)

(XIV. 7, 10 kk). A 363. évi események leírásánál határozottan rosszindulatú Iulianus irányában, ennek bővebb kifejtését 1. a 93. jegyzetben. [50] Lib. Or. 16, 21—22. [51] Or. 1, 126; Or. 16, 15^ben kijelenti, hogy az éhínség oka csak a rossz termés, meg a szabad kereskedelmet akadályozó „újítások" voltak. Később (u. o. 20) Julianust átlátszó módon mentegeti a népszerűségthajhászás, a pillanatnyi indulatoktól sugallt meggondolatlan cselekvés vádja alól. — E beszédéből kitűnik az is, hogy a kiskereskedőknek a chrysargyron adó (auri lustralis collatio) alóli felmentését curialis körökben helytelenítették; a népszerűség hajhászásának vádjához tartozik többek között: Jellemző szavakkal határolta el magát önéletrajzában (jóval a császár halála után) annak tevékenységétől: „az embert szerettem — mondja — bár tetteinek nem hízelegtem". (Or. 1, 121). — Az antiochiai konfliktus idején Libanios nyiltan is szembeszállt a császár intézkedéseivel, olyannyira, hogy egy jóakarója figyelmeztette, közel van az Orontes folyó (Or. 1, 126). [52] Or. 16, 41: „zárjuk be egy rövid időre a színházat, a lóversenyeket pedig kisebbigényű verseny játékokká korlátozzuk". [53] Alföldi: Die Kontorniaten. Bp. 1943. u. a.: The conversion of Constantine and Pagan Rome (Oxford 1948) u. a.: A conflict of ideas in the late Roman Empire (u. o. 1952). [54] Hartke: Geschichte u. Politik im spätantiken Rom, 74 kk. Hartke: Römische Kinderkaiser, Straub: Studien zur História Augusta, főleg 99 k:k. [55] Mindéhhez: Alföldi: The conversion of Constantine..., főleg [55a] Mindehhez lásd: Stein: Gesch. des spätrem. Reiches 327 k. Demougeot: De l'unité á la division de l'empire 65 k, 121 k. [56] C. Th. IX. 16, 7 és a későbbi törvényhozást. — Az idevonatkozó törvényhozásit összeállítottta Martrcye: La repression de la magié... au IVe siécle. Rev. Hjist, de Droit. N. S. IX. <1930.) 673 kk. [57] Amm. ezekről a perekről műve több helyén szól: XXVI. 10, 9 kk (10, 14 'kiemeli, hogy az áldozatok jórészit az előkelők közül kerültek ki). XXVII. 7. 5—6, XXVIII. 1, 1 kk (1, 10 szintén az áldozatok előkelő származását emeli ki), XXIX. 1: a keleti varázslás-perek Theodorus usurpatio iránti kísérletével kapcsolatban. [58] A perek vádlottai — amennyire Amm. és Lib. közléseiből őket személy szerint ismerjük — túlnyomórészt jómódú pogányok voltak. [59] Lactantius: De mort. persec. 36: In primis indulgentiam christianis communi titulo datam tollát, suborn a tis 1 e ga ti on i b u s ci vi tat um, quae peterent, ne intra civitates suas christianis conventicula exstruere liceret. [6G] U. o.: Ingressusque Bithyniam, quo sibi ad praesens favorem conciliaret cum magna omnium laetitia sustulit. censum. — Itt a Galerius által a városokra kivetett rendkívüli adó — „census in provincias et civitates semel missus" (Lact. i. m. 23) eltörléséről van szó. [61] CIL VIII. 2403, 17903. — Kommentárját adja többek között: Mommsen: Ges. Schriften VIII. 312 kk„ Warmington: The Nortih African provinces ... 41 kk. [62] Warmington: i. m. 35 kk. [63] C. Th. XIII. 3, 5: magister studiorum... iudicio ordinis prebatus decretum curialium mereatur optirnorum eonspirante consensu ... [64] Ilyen sérelmek: a clericuso'k curia-kötelezettsége, a pogány templcmclk vagyonának visszaszolgáltatása stb. Ez intézkedésekre nézve 1. C. Th. XII. 1, 53 = XIII. 1, 4 Gothefredus kommentárjával, Sozom. V. 5, 1—2, Theodoretus III. 6, 5 p. 182 (Parmentier), Fhilostorgius VII. 4. Az egész kérdéshez: Declareuil: Curies municipales et clergé au Bas-Empire. Rev. Hist, de Droit 1935, 26 kk. 221}