Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: A magyar tanácsköztársaság vörös hadseregének hadműveletei Heves megye területén

román fogoly állítása szerint csapatukat váratlanul érte a Vörös Hadsereg támadása. Annak ellenére, hogy erős fegyelem van náluk, „a szökések gyakoriak, harci kedv egyáltalán nincs, ruházat rongyos, postát nem kapnak. Szabadságolást teljesen megvonták tőlük, mivel a szabadságoltak nem tértek vissza" [19]. Repülőink megfigyelése szerint azonban ekkor már Debrecen felől hosszabb, megrakott katonai szerelvények közeledtek a hadszíntér felé. Az árulás és az ellenforradalom erre az időpontra már megtette hatását. Az ellentámadást megindító román csapatok beérkeztek az arcvonalba és minden eshetőségük meg volt a győztes ellentámadásra. Meg volt a számbeli fölényük és a debrecen—füzesabonyi vasútvonal biztosította állandó utánpótlásukat. A magyar csapatok mögött viszont a Tisza volt, ami nemhogy elősegítette volna csapataink támadását, hanem később tragikussá tette a visszavonulást is. Minden előny ellenére is azonban a magyar csapatok helyt tudtak volna állni, ha a belső ellenforradalom nem süllyeszti le teljes mértékben csapataink harci értékét. Július 24-én délben 12—13 óra között kb. 3 román zászlóalj megtámadta a 80. dandárt. A dandárparancsnokság jelentése szerint ,,a csapatok állásaikat elhagyták és rendetlenül, a kötelékek teljes felbomlásával özönlöttek vissza". A 80. dandár oly sok tüzet hősiesen kiállt csapatai most, egy a salgótarjáni vagy zólyomi harcoknál sokkal jelentéktelenebb ellenséges nyomás elől pánikszerűen menekültek. A Tiszánál harc indült meg a csónakokért, sokan fegyverüket elhányva a Tiszába vetették magukat. A Tisza jobbpartját csak egyes csapattöredékek érték el, nagy részük a Tiszába fulladt, vagy román fogságba esett [20]. Ezt tette a belső ellenforradalom. Más területen is megmutatkozott a belső ellenforradalom. A poroszlói direktórium Gödöllőn járt küldöttségének jelentéséből kiderül, hogy egész heveder géppuskatöltény földdel, fűrészporral volt megtöltve [21]. Az áruló Julier július 25-én Landlerhez intézett lemondó jelentésében minden felelősséget igyekszik a harcoló csapatokra hárítani [22]. Ö volt az ellenforradalom hadseregbe épített vezetője, nyilvánvaló, hogy saját és társai felelősségét igyekezett csökkenteni. Közigazgatási téren is megmutatkozott a reakció árulása. A Forra dalmi Kormányzótanács a hadkiegészítés fokozottabb megvalósítása céljából június elején sorozást indított az országban. Heves megyébe június •3-án érkezett meg a hadügyi népbiztosság képviselője, hogy a sorozási munkát előkészítse s itt a sorozás technikai lebonyolításával Hevesi Gusztáv volt megyei főjegyzőt, katonai előadót bízta meg. A hivatalokban bent maradt régi reakciós tisztviselői kar azonban állandóan halogatta a sorozás megtartását. Végül, mivel a hadügyi népbiztosság többszöri felszólítása elől már nem lehetett kitérni, július közepén megkezdték a sorozás lebonyolítását. Előbb azonban összehívták a községi jegyzőket és kihirdették nekik, hogy a sorozáson a megjelenés nem kötelező, s felhívták őket, hogy ezt hozzák a lakosság tudomására. A lakosság lelkesedése ennek ellenére nem hiányzott. Rövid egy hét leforgása alatt több mint háromezer ember jelentkezett katonának. 221}