Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850
a gyermekeket a hit elemeire. A plébánosnak pedig kéthetenként kel lett e pusztai gyermekek hittantanításával foglalatoskodnia, hogy — az érsek szavai szerint — gondoskodás történjék keresztény nevelésükről és lelki előmenetelükről (Christiana educatio et spirituális profectus). Valóban, senki nem vetheti az egri püspökök, illetőleg érsekek szemére, hogy nem igyekeztek gondoskodni a falusi gyermekek vallásos szellemben történő neveléséről és »lelki előmeneteléről«. Christiana educatio et spirituális profectus! Ebben jelölhetnénk meg röviden falusi iskolapolitikájuk célját. Ugyanakkor, amikor szorgalmazták falun a beiskolázást a vallás-erkölcsi oktatás érdekében, a XIX. század első felében is mereven elzárkóztak az elől, hogy a katolikus gyermekek a protestáns elemi iskolákat látogassák. De a megyei katolikus elemi iskolákban az egyoldalúan vallásos nevelés következtében »a kiműveltség a köznépnél alig haladt csak egy tapodnyit is«. [78]. Magda Pál megállapításai teljes mértékben vonatkoznak megyénk falusi iskoláira is: »Egyébiránt igen kevés falusi oskolában (általjában minden hitüeknél) vitettetik a paraszt ifjúság a világos gondolkodásban és hasznos esméretekben tovább, mint 100 esztendőkkel ez előtt . . ., így sok milliom embernek nemesebb s jobb része a Hazára nézve is haszonvehetetlenül elvész, valamint a fű a vakondok túrások alatt. . .« [79]. S e miatt — úgy hisszük — aligha lehet a feudális terhek súlya alatt már-már összeroskadó, elesett, nyomorult pórnépet hibáztatni, amelynek sem anyagi ereje, sem szabad ideje nem volt ahhoz, hogy a kiváltságos, gazdag egyháztól és kegyúrtól reáhárított iskolafenntartó és tanítóeltartó kötelezettségének eleget tudott volna tenni, vagy hogy a közműveltség magasabb ormaira tudott volna felkapaszkodni. A dolgozó nép fiainak neveléséről a XVIII. század vége óta szőtt sok szép hazai tervből a XIX. század közepéig vajmi kevés valósúlt meg. Az 1848-as forradalmi év kipattantotta a régóta lappangó iskolai reformtörekvéseket. Az 1848 július 20—24-én Pesten tartott első magyar egyetemes tanügyi kongresszus a népiskolaügyre vonatkozóan is számos olyan javaslatot szerkesztett meg elismerést érdemlő haladó szellemben, amelyek messze előremutattak [80]. De az 1848/49-es dicső szabadságharcunk elbukott, így aztán 1945 előtti közoktatásunk alapjait egy, a nemzetet gyarmati sorban tartó idegen kormányzati rendszer vetette meg, az újabb Habsburg-abszolutizmus. JEGYZETEK [1] Heves és Külső Szolnokmegyei tankerület népoktatási viszonyainak hivatalos adatokon és kutatásokon alapuló statisztikai áttekintése az 1872 3-diki tanévre a Tettes megyei iskolatanács t. cz. tagjai és a népoktatás 'barátai számára összeállította a kettős megyei tankerület m. k. I-ső felügyelője (D. monte degói Albert Ferenc). [2] U. o. [3] Szederkényi Nándor: Heves vármegye története, IV. köt. Eger, 1893, 458. 1., Montedégói Albert: Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása, Eger, 1868, 2. 1. 13 193