Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850

Dr. SZÁNTÓ IMRE tanszékvezető főiskolai tanár: A KATOLIKUS NÉPOKTATÁS HELYZETE HEVES MEGYÉBEN A VISITATIO CANONICÁK TÜKRÉBEN 1750—1850 ELÖSZÖ Tanulmányunkban a dolgozó nép legnagyobb tömegeit érintő iskolatípus, a falusi elemi iskolák, illetőleg a katolikus népoktatás helyzetével kívánunk foglalkozni Heves megyében a feudalizmus utolsó századában. A megye falusi elemi iskoláinak történeti feldolgozása a jelzett időszakban — és utána is egészen napjainkig — igen fontos feladata marxista helytörténetírásunknak. A klerikális és polgári helytörténetírás ugyanis dicshimnuszokat zengett arról, hogy mi mindent köszönhet Eger és Heves megye »nagy« püspökeinek, többek között a közoktatás területén is. Montedégói Albert Ferenc írja »Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása« című 1868-ban Egerben megjelent munkájában: ». . .. Az egri főpásztorok és az egri főegyházmegyei papság az oktatást elősegélő intézetek alapításában elhervadhatatlan érdemeket szerze magának. Megemlítsem-e Foglár György néhai egri kanonokot, ki Egerben jogtudományi tanszéket alapított, mely alapítvány az 1741-dik évi országgyűlésen 44. t. czikk alatt a törvénykönyvbe is be lévén iktatva, gróf Barkóczy Ferenc püspököt, ki Egerben a jogiskolát a hit- és bölcsészettani osztályokkal megszaporította s az úgy kiegészített tanintézetet 1754-ben megnyitotta, vagy a halhatatlan emlékű s nagy nevű gróf Eszterházy Károly egri püspököt s püspökségének jövedelmeit a többek közt arra fordítá, hogy 2 millió forintnyi költséggel a tudománynak palotát épített Egerben, mely a leggyönyörűbb tanépület nemcsak a hazában, hanem az egész ausztriai birodalomban, vagy mutassak b. Pyrker J. László patriarka érsekre, ki az egri tanintézeteket a falusi tanítóképezdével s rajziskolával szaporítá. . . .-« Nekünk azonban tisztán kell látnunk, hogy az egri egyháznagyok leginkább csak a felsőbb oktatás ügyét karolták fel. A népoktatás ügyét Pyrker érseksége idejéig, 1827-ig nem részesítették abban a figyelemben, amelyet az megérdemelt volna. Nem véletlen, hogy a Heves megyei falusi elemi iskolák, a katolikus népoktatás helyzetéről ezideig semmiféle publikáció nem jelent meg; a gazdag iskolatörténeti anyagot 151