Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedy Lajos: Bessenyei elődei és kortársai. (Adalék a magyar felvilágosodás történetéhez)

[69] I. m. 370. ]. pl.: ,Mondom azért, minden szókat szedj öszve magadnak! Egy is, akárhonnan kapod, el ne maradjon azokból. S minden féle külön szólás formáit írass le: szükség megvizsgálni: tulajdonképen, egyéb-kép s mit fogtak s szoktak ma jelenteni itt is, amott is. Honnan eredtek azok? és micsoda régi szokásból? Vagy minemű újabb dolog adta előnkbe s szánkba?" — [70] Geidler József: Az felséges prussiai király Máscdik Fridericus által generálisainak adatott hadi-oktatások... Kvárott é. n. Az Előszó 1775-ből. — De a szótár ügye régi keletű és általános. Czvittinger is sürgeti. [71] Barta János: Megjegyzések stb. már idézett cikkéiben erre a következtetésre jut: „Bessenyei és Kármán alhisztorikus, radikálisan újrakezdő magatartása nem kizárólagos és nem az egyetlen a korszakban; s először is ennek a gyökeres szakításnak az éléből is elvesz egyetmást az a tény, hogy pl. éppen e két írónk nem is nagyon ismerte az addig kialakult magyar irodalmat, könnyű volt tehát vele szakítaniok." (353. 1.) — Azt hiszem, elégségesen bizonyítottuk, hogy pl. Bessenyei igenis jól ismerte az előtte kialakult magyar irodalmi köztudatot, de jól ismerte a régi és korabeli magyar irodalmat egyáltalán. Hogy Kármánt is mennyi szál fűzi a magyar múlthoz azt Kármán műve-e A fejveszteség? c. dolgozatomban (1955) igyekeztem bizonyítani. Szakítani csak azzal lehet, airii/t ismerünk, radikálisan leszámolni is azzal, amit jól ismerünk, tehát biztosak vagyunk helyes megítélésében. [72] Először a Kassai Magyar Museumban. I. 1. 75. 1. 1788. A teljesség kedvéért adjuk itt a versnek az írókat felsoroló részét is: Nézd Orczyt s a két Telekit s a furcsa Gvadányit; Barcsayt, Horvátihot, Bárótzit, Pétzelyt; itten Molnárt, Mindszentit, Cziriéket, Kreskayt; ottan Bessenyeit. Görögöt, Kultsárt: nézd arra Virágot. Révaival Nagyot és Rájnist; Dugoniccsal Arankát. Verseghyt: erre Dömét szemléldsze kikelni s Takátsot, És több másokat. Hát Molnár Borbála... És ti, A magyar ifjúság példáji: Batsányi, Kazinczy, Hol vagytok? jertek, láthasson Ráday... Az 1802-es kiadásban B. Szabó Bessenyeit „a széptollú" jelzővel tünteti ki, Molnár „nagyeszű", Verseghy , felkészült". [731 Barta János idézett cikkében már szépen rámutat arra, hogy „irodalmunk nemzeti mozgalma jóval szélesebb volt a felvilágosodott mozgalomnál..." (352. 1.) — Bessenyei szerepének megítélésénél még arra szeretnék emlékeztetni, hogy Batsányi János, aki a legterjedelmesebben ír Bessenyeiről a korban és munkáit is alaposan tanulmányozta cikke megírásához, több helyen is csak nyelvművelő programját emeli ki: „minden igyekezetével azon volt, mikénthogy írásainak kellemetességével magyarainkat nyelvöknek kedvellésére indítsa". A Magyar Néző és a Magyarság méltatása ennyi: ,... mely két kis darabjával mind szép elméjének, mind pedig főképpen magyar nemzete és nyelve hasznán fáradhatatlanul szorgalmatoskodó nemes szívének, minden igaz hazafiak előtt örök becsületet szerzett". — Annyit jegyez meg a tanulmány egy más helyén, hogy Bessenyei nem sokat törődött a , régi tudatlansághoz szokott, de mégis tudománnyal kényeskedni kívánó együgyű Ferenc deákék"-kal. (Bessenyei Györgyről és annak munkáiról. Először a Kassai Magyar Museumban, 1788.) (Magyar Klassz. 202—208. 1.) 109