Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása
a) Nem tisztázza pontosan, egyértelműen az árulkodás fogalmát. Ez azért fontos, mert a gyakorlatban némelyek árulkodónak csak azt'tekintik, aki nem szemtől-szembe, hanem az érdekelt háta mögött jelent rosszindulatülag. (így pl. Szvétek Sándor a „Pedagógiai tapasztalatok" c. kiadvány 82. lapján. (Bp., 1953.,-Népszava kiadás.) ?• b Az árulkodás létrejöttének feltételeit dialektikusabban, sokoldalúbban kellene vizsgálni. .-..•• c) Figyelmet érdemelnének az árulkodással kapcsolatos egyéb negatív jellemvonások kialakulása, és neveléslélektani megvilágítása,, főleg a „betyárbecsület" problémája. *< • • • d) Lényegében helyesen mutat rá a cikk arra, hogy az árulkodás mennyire szervesen beleillik az osztálytársadalmak nevelésébe. Az árulkodás társadalmi gyökereinek feltárása mégis alaposabb elmélyítésre szorul, mert a cikk nem mentes a vulgarizálástól. 5. A szövegben említett művek: Lénárd Ferenc: Emberismeret,' Bp., 1948. Egy. Ny. — Mérei Ferenc: Gyermektanulmány, Bp., 1948., Egy. ny. Faragó László — Kiss Árpád: Az új nevelés kérdései, Bp., 1949., Egy. ny. 6. Az említett művek: Az osztályfőnök nevelőmunkája. Bp., 1952. Az osztályfőnöki munka néhány kérése. Bp,, 1953. — Ált. iskolai pedagógusok nevelési tapasztalatai. Szerkesztette: Huszár Pál. Bp, 1955. Tankönyvkiadó. Közösségi nevelés középiskoláinkban, Bp., 1954., Tankönyvkiadó. — Szarka József: Nevelőmunka az általános iskola I. osztályában. PTI. Kézirat belső tájékoztatásiba. Bp. 1955. — Dobos László: Az úttörő-szervezetről a középiskolai DISZ-be való átmenet nevelési kérdései. PTI. Kézirat belső tájékoztatásra. Bp., 1955. 7. Nevelők kézikönyvei Bp., 1953. SZNK. 65. sz. . : 8. A „Köznevelés" idevonatkozó, a bírálóképességet érintő cikkei: 1961. ápr. 15. Huszár Pál: Néhány szó a budapesti nevelőtestületi értekezletekről. —• Ugyanott: Seres József: Egy iskola jó munkájáról (Egy jó osztályfőnöki munkáról számol be, Hódmezővásárhelyről, állandó közösségi bírálat van.) — 1952. jan. 15. Regős József: Az osztályozás.kérdéséhez. 1952. márc. 1. Pelyvás István; Az osztályozás kérdéséről. — 1953. március 15. Kiss László: Osztályfőnöki óráimról. — 1954. jan. 15. Kiss László: „Az osztályfőnöki munka néhány problémája" című kiadványhoz. — 1954. nov. 1. Szende Aladár: Tapasztalatok az osztályfőnöki munkáról. — 1955. máj1. Berencz János: Az úttörőszervezet néhány kérdése. (A játék fegyelemre nevelő hatásáról szólva elmlíti. hogy a pajtások a tanártól is elvárják a szabályok megtartását.) Berencz János: Bírálatra—önbírálatra nevelés. 1956. II. 111. 9. A reakciós burzsoá lélektan fatalizmusát Molnár Erik leplezte le nálunk először a marxista tudomány fényénél: „infantil fatailizmus"-nak nevezte ezt a beállítottságot. (Molnár Erik: Dialektika, Bp., 1945., Szikra kiad.) 10. A következő oldalakon és pontokban (3—4. pontban is) a Heves megyei iskolákból gyűjtött tapasztalatokat közlünk. A Heves megyei Tanács Oktatási Osztálya segítségével kérdőíveket adtunk a szakfelügyelőknek, és egyes iskoláknak. Nem szorítkoztunk azonban a bírálóképességre vonatkozó kérdések kiadására és feldolgozására, hanem a helyszínen is látogattunk iskolákat, közvetlenül is meggyőződtünk a helyzetről. Igyekeztünk reprezentatív módszerrel tipikus eseteket, körülményeket feltárni; arra törekedtünk, hogy a különböző jellegű települések (pl. mezőgazdasági, bányász, kisváros) vonjunk be a vizsgálatok körébe. Tanulmányunkban a következő községekből, illetve iskolákból szereztünk kérdőív, ill. személyes látogatások útján tapasztalatokat: Hatvani járás: Hatvan, II. sz. iskola, Hort, 131