Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

gyarországi iskolák szániára is. Az Entwurf aiapján vették célba a magyar tanítási nyelv teljes kiiktatását is, mert a német nyelvet minden gimnáziumban kötelező tantárggyá tették. Gyorsított ütemben siettették a német nyelvnek „vorherrschen" tannyelvvé emelését. A bajai feltanoda 1854—55-ös Értesítvénye arról ad hírt, hogy mivel a rendelkezések a legfelsőbb osztályokban a tantárgyak előadásában a német nyelv behozatalát kívánják, „tanácskozmányunkban fontolóra vevők tanítványaink német nyelvi állását, jövő tanévben következő tárgyak előadására határoztuk a német nyelvet: természetrajz és tanra az V., VI., VII. és VIII. osztályokban, a német nyelvre VI., VII. és VIII. osztályokban, és a történelemre a VIII. osztályban." A csiksomlyói gimnáziumban 1858-ban „a tantestület kénytelen lőn belemenni abba, hogy a német nyelvet Heyse „Leitfaden zum gründlichen Unterricht in der deutschen Sprache" c. könyve nvemán németül adja elő.

2 Azok az iskolák, amelyek ne:n ilyen szellemű intézkedést tettek, elveszítették nyilvános jellegüket. A magyar tannyelvért vállalt harc igen elkeseredett formában folyt. Nagykőrösön pl. abban a tanári karban, amelyben Arany János is dolgozott, a rendelet nagy visszatetszést keltett, és ennek a rendeletnek a hatására írja Arany Tompának, ha ez a rendelet itt is életbelép: ,,Akkor pedig jó éjtszakát professzorság!" 3 A kormány rendelete leplezetlenül állt a germanizálás szolgálatában. Nyíltan kimondja, hogy ,,ott is, ahol a német nyelvnem anyanyelve a tanulóknak, mihelyt a tanulók annyira elsajátították, hogy nehézség

1 nélkül megértik,, néhány tantárgyat német tankönyvek alapján németül kell tanítani . . ."így a főgimnáziumokban már az I. osztályban néhány tantárgyat németül tanítanak, és a németül tanulandó tantárgyak számát évről-évre úgy kellett szaporítani, hogy a német nyelv a felső osztályokban az uralkodó tannyelv legyen.

4 A kormány 1855-ben megjelent rendelete szükségesnek tartotta azt is, hogy a működő tanárok is tudjanak németül, s a rendelet 11. §-a előírta, hogy a jövőben a gimnáziumokban csak olyan tanárokat lehet alkalmazni, akik törvényes módon bizonyságot tesznek arról, hogy a német nyelvben és irodalomban elegendő ismiereteik vannak. Előírták azt is ebben a rendeletben, hogy a tanári karok tanácskozásainak jegyzőkönyvét vagy latinul vagy inkább németül kell megfogalmazni. Amikor a sárospataki gimnázium tanári kara magyar nyelven megfogalmazott jegyzőkönyvet küld Kassára felettes hatóságához, a kassai királyi helytartóság a következő észrevétellel küldi vissza: „Ez csak magyar nyelven van szerkesztve, és ezzel azt mutatja, hogy nem alkalmazkodik 8