Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

14. Hunfalvy: Szvorényi: Magyar Nyelvtan. Magyar Nyelvészet 1861. 419. 15. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1858. 171. 16. Vö. Imre Sándor: Magyar Mondattan. Debrecen. 1863. 17. Vö. Fischer Náthán: A magyar nyelv rövid tan- és ismétlő könyve. Győr. 1859. és Magyar nyelvtani katekizmus. Győr. 1862. 18. Hegedűs forrása: Scherr Tamás: Der Uníerricht in der Primarschule. Zürich, 1851. 19. Vö. Arvai József: Magyar Nyelvtan, a mondattan alapján gyakorlatilag szerkesztve. Sárospatak. 1866. Vö. még Prot. Népisk. Közlöny (Sárospatak) 1866. 100. 20. Népiskolai Tanterv a Tiszáninneni Helv. Hitv. Egyházkerületben. Sárospatak. 1868. 21. Warga János: Magyar nyelvtan. I. rész. Szótan (alaktan), I-II. gymn. osztály számára. 5. kiadás. Pest 1864. 22. Vö. Nyelvészeti csírák fejlesztése. Magyar Nyelvészet 1856. I. 257. 23. Nyelvtudományi Közlemények: 1893. 117. 24. Vö. Magyar Nyelvészet. 1861. 419. z 25. Riedl Szende: Magyar Nyelvtan. Pest 1864. 26. Vö. Bárczi Géza megjegyzéseit is. A Magyar Tud. Akad. nyelv- és irodalomtudományi osztályának Közleményei: 1953. 323. 27. Irányeszmék a magyarországi gymnáziumok újjászervezéséhez. Pest, 1864. Vö. még az általa szerkesztett lapnak, a Heti Szemlének ide vonatkozó cikkeit is. 28. Pl. 1856-ban a Tanodai Lapok-ban a Magyar hangzórendszer alapvonalai címen értekezik, s ugyanebben a folyóiratban ismertetést közöl Johann Zahvurek: Über die Fremdwörter in Magyarischen c. munkáról stb., stb. 29. Vö. Pl. Zámbó János: A határozatlan ige használata a magyar nyelvben. Kolozsvári k. Gimnázium Tudósítványa 1870-71. — Csomár István: Az ik-es igeragozás törvényes használata. Munkácsi áll. Reálgymn. Ért. 1874-75. — Ralovich Lajos: A magyar szenvedő ige képzése és jogosultsága. Besztercebányai Főgimn. Ért. 1874-75. — Pfeiffer Antal: A magyar és latin nyelv önhangzóinak hangtani sajátságai. Buda-Pesti Kegyesrendiek Főgimn. Tudósítványa: 1874-75. stb., stb. 30. Szarvas Gábor: A nyelvhibák és teendőink. Budapesti Szemle 1884. 73-91. 31. Vö. Üj Magyar Múzeum: 1856. II. 3. 32. Üj Magyar Múzeum. 1858. 166. Vö. még: Szily K.: A M. Tud. Akadémia helyesírási szabályainak története. Magyar Nyelv: 1923. 22. 33. Magyar Nyelvészet: 1856. I. 151. 177. 34. Lonkay Antal: írjunk egyenlően. Pesti Napló: 1855. 1601-1616. sz. 35. Tanodai Lapok. 1858. 561-62. 36. Magyar Nyelvészet 1856. 151-172. 37. Tanodai Lapok. 1859. 125-128. 38. Vö. Fáy András: A Halmay család. Pest. 1858. 39. Néptanítók könyve. Prot. Növelészeti Közlöny. Arad. 1860. 156-160. 40. Tanodai Lapok: 1859. 211-212. 41. Lippay Lajos: A jászberényi főgimn. százados történeti vázlata. Jászberényi Főgimn. Ért.: 1879-80. 42. Vö. pl. Tanodai Lapok. 1859. 109. 121, 133. (A műszavak kérdése). 43. Vö. Budenz Album. Bpest. 1884. 12. 44. Brassai Sámuel: A magyar mondat. Magyar Akadémiai Értesítő. 1860. 279. és Paraleipomena: Pest. 1873. A nydtvész Brassairól: Elekfi: M. Ny. 46:353. 59