Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: A ponty agyidegei

Hallerstein a tisztán érzékszervi idegektől eltekintve három nagy agyideg csoportot különít el: 1. Branchialis idegek: trigeminus, facialis, glossopharyngeus és vagus. 2. Szemizom idegek: oculomotorius, trochlearis, abducens. 3. Nervus terminális. Hallerstein ezen csoportosítását vettem alapul én is, azonban az agyidegek és az lagyvelő szoros fejlődési kapcsolatát, valamint az agyidegek egységes áttekintésének a szükségességét szem előtt tatva, azt, a módosítást eszközöletm, hogy a tulajdonképpeni érzékszervi idegeket nem az érzékszerveknél, hanem küi'ön csoportként az agyidegeknél fogom ismertetni. Az elmondottak alapján a ponty agyidegeit az alábbi csoportokra osztjuk: 1. Branchialis idegek: n. trigeminus, n. facialis, n. glossopharyngeus és n. vagus. 2. Szemizom idegek: n. oculomotorius, n. trochlearis, n. abducens. 3. Érzékszerv idegek: n. olfactorius, n. opticus, n. statoacusticus és az oldalvonalrendszer idegei. 4. N. terminális. A branchialis idegekről általában A fejlődés folyamán minden branchialis ideg egy-egy branchiomaerben jelenik meg. Ennek következtében a trigeminus EZ állkapcsi ívhez, a facialis a nyelvcsorjti ívhez a glossc-pharyngeus az első, a vagus az utána következő kopoltyúívekhez tartozik. Valamennyi branchialis ideget a trigeminus bizonyos mértékű kivételezésével egy epibranchialis dúc. a kezdeti gyökér és három ág alkot. A főág. vagy ramus pcsttrematicus a visceralis rés mögött, a ramus praetrematicus a visceralis rés előtt fut, a ramus pharyngeus dorsalis a kopoltyűkosár tetejéhez tartozik. A három alapvető ágon kívül még egy kisebb ramus dcrsallis is előfordul, mely a kopoltyúívektől dorsalisan fekvő bőrbe lép. A branchialis idegek rostjai élettani tekintetben három félék. A külső bőrt scmato-sensibilis. a nyálkahártyákat mirigyeket viscero-sensibilis, az oldallemezekből képződő zsigeri izmokat viscero-motoricus rostok látják el. Somato-motoricus rostokat a branchialis idegekben nem találunk. A rostféleségek karakterét sohasem a beidegzett szerv, hanem az idegek központi magvainak a heüyzete szabja meg. (A viscero-sensibilis központ ventralisan fekszik a scmatc-sensibilistől, stb...) így válik érthetővé az a jelenség, hogy a fejlődés folyamán somato-sensibilis rostok kerülnek át a viscero-sensibilis rostok által beidegzett területekre. Pl. a trigeminus scmato-sensibilis rostjainak eredetileg semmi köze nincs a száj nyálkahártyájához s mégis az Amniotáknál a trigeminus lett a száj nyálkahártya uralkodó idege. De lehet fordítva is. mert pl. a hallak bőrében levő oldalvonal érzékszerveket a külső bőrre kiterjedő viscero-sensibilis rostok idegzik be. Ezek Kappers szerint vagy a scmato-sensibilis rostokhoz kapcso•636