Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vajon Imre: Adatok a Felsőtárkányi-halastó faunájának ismeretéhez

íó vizének egy kis részét körülöleli a parthoz visszahajló iágyökér, amely félig kint van a vízből. Az állatok itt alig, vagy csak nagyon lassan mozognak. Rendszerint csoportokba verődnek. A tó parti régiójában lévő vízinövények között a következő poloska-fajokra bukkanunk: a víziskorpiók családjának két faja él itt a víziskorpió (Nepa rubra L.) és a botpoloska (Ranatra linearis L.). A hanyattúszó poloskáknak egy faját, a hátonúszó poloskát (Notonecta glauca L.) találtam meg. Az említetteken kívül a molnárpoloskák (Gerridae) családjának tagjait figyeltem meg a víz felszínén. Víziatkák közül a Limnesia fulgk ft KOCH-t és a közönséges víziatkát (Hydrachtia geographica L.) gyűjtöttem be. A tó gazdaságilag legjelentősebb állatai a sebespisztráng (Saltno trutta marpha fario L.) és a szivárványos pisztráng (Trutta iridea Gibb.). (A leírt állatok közül elsősorban a menynyi ségi leg is túlsúlyban lévő Cladocera, Copepoda és Amphipoda fajok szolgáltatnak nagymennyiségű természetes táplálékot a halaknak. Az utóbbi évekig a Felsőtárkányi-halastó, tógazdasági szempontból meglehetősen elhanyagolt volt. Ez a magyarázata annak, hogy az értékes pisztrángok majdnem teljesen kipusztultak a korlátlan halászat következtében. A közelmúltban az egri Erdőigazgatóság fokozottabb gondot fordított a tóra és annak értékes halaira. Halivadékok betelepítése, a tó állandó ellenőrzése és a halászati idő pontos betartása következtében a halak ismét tömegesen elszaporodtak. Ha a víz tükre csendes és nem háborgatja semmi a pisztrángokat, akkor azok feljönnek csaknem a víz felszínéhez, és a sok haltól valósággal sötétlik a víz felülete. A halak a horogra akasztott „csalit" nem nagyon ,,kapják". Ez a tény is amellet szól, hogy a Felsőtárkányi-tóban sok a halak táplálékláncába beillő természetes állati táplálék. A tó gazdag és változatos élővilágára való tekintettel állatainak tanulmányozása nemcsak tudományos, de gyakorlati jelentőségű is. IRODALOM 1. Ábrahám A.—, Bende S.—, Horváth A.—, Megyeri J.: Adatok Putnok környékének hidrobiológiái viszonyaihoz. (Annales Biologicae Universitatum Hungarie 1951, Tomus I.) 2. Hortobágyi T.: Magyarország halastavainak mikrovegetációja. II. (Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz.) 3. Lukács D., Vajon I.: Jegyzetek a Bükk állatökológiai és állatföldrajzi viszonyaihoz. (A_z Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve I. 1955.) 633;