Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: Algaegyüttesek grafikus ábrázolása
eljárás. Az egyenértékszázalékok táblázataiból azonban nem tükröződik szemléletesen egy-egy tó jellegzetessége. Ezért MAUCHA akacfcmikus bevezette az egyenértékszázalék alapján történő csillagdiagrammos grafikus ábrázolást. Ha vizeink kémiai áííapotát MAUCHA-'féle grafikus ábrázolással akarjuk kifejezni, akkor a következő módon járunk el. A nagyobb mennyiségben előforduló K:, Na:, Ca::, Mg::, S0 4", Cl', HC0 3', CO3" ionok abszolút mennyiségét egyenértéksúlyukkal elosztjuk. A kapott számok megmutatják, hogy az illető ionok hány egyenértékszámmal részesei az oldott sótartalomnak. Az egyenértékszámok összegéből számítjuk ki a kationok és az anionok egyenértékszázalékát. A 4 anion és a 4 kation egyenértékszámának a végössze nem mutat nag}- eltérést jó elemzés esetében. Végül egy kétszáz területegységnyi sokszög szektoraiban az egyenértékszázaléknak megfelelő négyszögekkel ábrázoljuk az egyes ionok arányát. „Célszerű azonban a sótartalom abszolút menybségét is egyidejűleg feltüntetni. Míg ugyanis a nagyobb vizek összes sótartalma csak kicsiny eltolódásokat mutat, addig az időszakos vizek sótartalma gyorsan és negymértékben változhat." — amint VOYNAROVICH mondja. (1. c." p. 303) Kémiai alapon az édesvizek csoportosítása legcélszerűbben az anionok relatív mennyisége szerint történhet. WOYNÄROVICH ezen az alapon négy főcsoportot vesz fel: 1. Karbonátos vizek, amelyekben a hidrokarbonát mellett legalább 30 egyenértékszázalék ;a C0 3. 2. Hidrokarbonátos vizek. Ezekben a CO., vagy hiányzik, vagy csak jelentéktelen %-ban van jelen. 3. Kloridos vizek. 4. Szulfátos vizek. E négy főcsoporton belül a kationok viszonylagos mennyisége alapján alcsoportokat állított fel A karbonátos vizeken belül nátriumkarbonát-hidrokarbonátos vagy sziksós vizeket; a hidrokarbonátos vizeken belül nátriumhidrokarbonátos vagy magnéziás; a kloridos vizeken belül nátriumkloridos vagy konyhasós 1 és végül a szulfátos vizeken belül nátriumszulfátos, vagy glaubersós és magnéziumszulfátos vagy keserűsós vizeket különböztetünk meg. A feltüntetett csoportok típusok, ezért közöttük vannak átmeneti típusok is. Ilyen adódhat, ha több ion dominál. Ha egy vizt kémiailag jellemezni lakarunk, akkor a benne legalább 30 egyenértékszázalékkal szereplő kation neve után a 595;