Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Az öncsonkítás fogalmának kiterjesztése

nem ís egy, hanem több kar is átalakul párzószervvé. A leg­több esetben a kar átalakulása azonban csekély mértékű nem is válik le. Csupán az Argonautáknál és rokonainál differenciá­lódik szélsőségesen és autotómizálódik. A szaporodással kapcsolatos öncsonkításnak egyik megje­lenési formája az is hogy a termeszek és hangyák nőstényei és hímjei nászrepülés után levetik szárnyaikat. A madaraknak a párzás idején bekövetkező tollvedlése felfogásom szerin ugyan­csak a szaporodással kapcsolatos autotómia egyik esete. Rendkívül érdékes az autotómiának a szervezet regenerá­fációs képeségével és a 'fájdalomérzéssel kapcsolatos összefüg­gése is. Ez azonban most nem képezheti szemlélődésünk tár­gy.á t Összefoglalva az elmondottakat: Az autotómia sokféle ese­tét és megnyilatkozását 4 csoportba foglalhatjuk. Megkülönböz­tetünk tehát: normális vagy életmentő-, gyógyítóaz új egyed­dé válással kapcsolatos és a szaporodással kapcsolatos öncson­kítást. Természetesen ez az osztályozás akkor válik lehetővé, ha az autotómia fogalmát kiterjesztjük mindazokra ;/az esetekre, amelyeket az előbbiekben érintettem. A dolgozatomban kifejtet­tek úgyhiszem nyilvánvalóvá teszik, hogy az autotómia fogal­mának ilyen irányú kiterjesztésére és fajainak felállítására meg van az alap. Iii OD ALOM Bordage ("1897): Phenomenes d' Autotomie observés chez les nym­phes de Monandrcptera Comp. Rend. Acad. Sc. T. 98. Paris. — Brehm (1928): Az állatok világa. 17. k. (Rákok). Guttemberg — Brehm (1928):. Az állatok világa. 11. k. (Hüllők). Guttemberg. — Bresslau (1928—1933):: Turbellaria. In Kükenthals Handb. d. Zool. Bd. II. — Doflein—Ríiche­nov (1948): Lehrbuch d. Protozoenkunde. — Faussek (1900): Die Auto­tomie und die Schwerzempfindlichkeit im Tierreiche. Naturwiss. Wo­chenschi 1 Bd. XV. — Fredericq (1882): Amputation des pattes mouy­ment réflexe chez le Grabe. Arch. d. Biol. T. III. — Frenzel (1891): Über die Selbstverstümmelung der Tiere. Flüger's Arch. f. d. gesamte Phisiologie Bd. 50. — Hesse —Doflein (1943): Tierbau u. Tierleben. Bd. II. (Selbstverstümmelung). — Gorka (1902): Az állatok öncsonkí­tása és fájdalomérzése. Term. tud. Közi. XXXIV. k, LXV—LXVIH. Pótfüzet. — Kahl (1930—1935): Wimpertiere o. Ciliata. In Dahl's Tier­welt Deutschlands. Bd. I u. II. — Keil (1924): Studien über Regulations­erscheinungen an Polycelis nigra. Arch. mikr. Anat. Bd. 102. — Stein­mann (1927): Über Re-individualisation a. i. Rückkehr von Mehrfach­bildungen zur einheitlichen Organisation. Arch. f. Entwicklungsmech. Bd. 112 — Steimann (1928): Über Re-individualisation. Rev. Suisse d. Zool T. 35. — Willey (1896): Zoological observations in The South Pacific. Quart.. Journ. Microsc. Science. Vol. 39. De delatione n*>tis awfotomia. Scripsit: Dr. DESIDERIUS LUKÁCS docens. (Publicatio cathedrae zoologicae Acad. Paedag. Agriensis.) 592;

Next

/
Thumbnails
Contents