Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében

5. Vetés előkészítése. Az egészséges, tőszelekció útján nyert hosszú csövű, egyenes sorú, benőtt végű* lehetőleg vékony csutkájú csöveket válogassuk ki vetőmagnak. A cső alsó és felső végéről származó szeme­ket ne használjuk fel vetésre. A vetőmagnak szánt csöveket vetés előtt 2—3 héttel morzsoljuk le. Vetés előtt végezzünk próbacsiráztatást a csi­rázási százalék és csirázási esély megállapítása szempontjából. 6. Próbacsiráztatás. Próbacsiráztatás nélkül ne vessünk kukoricát. A téli fagy nagymértékben befolyásolja a kukorica csirázóképességét és csirázási esélyét. A kukoricának legalább 85 százalékos minimum csi­rázási százalékot kell mutatni, mert különben hiányos lesz a vetés. Az igazán jó vetőmag 95—98 százalékban csírázik. Különösen nagy óvatos­ságot igényel a csirázási százalék és enély megállapítása a négyzetesen vetett kukoricánál, ahol a növényeket nem lehet oly könnyen pótolni, mint a soros vetésnél. Vigyázzunk arra, hogy pótvetésre ne kerüljön sor, mert a későbben kelt növények a fejlődésben lemaradnak és kisebb lesz a termés. I.Vetés ideje, mélysége. Hosszú éves tapasztalatok szerint a kuko­rica vetésére a legkedvezőbb idő április második fele (16—30), A tava­szi gyümölcsfavirágzás minden évben és minden helyen külön-külön megadja egy-egy felmelegedési szakasz kezdetét. Erre az összefüggésre a magyar paraszt is felfigyelt, amit igazol az alábbi mondás: „A kö­kény virágzásakor kel a kukoricát vetni". A kukorica vetését már a sárgabarack (Prunus armeniaca L.) virágzásakor kezdjük meg és a cse­resznye (Prunus avium L.) virágzásával fejezzük be. A kukoricát lazább szerkezetű talajban: 8—10 cm, kötöttebb talaj­ban: 7—8 cm mélységre vessük. 8. Tenyészterület. Állománysűrűség. Fordítsunk nagy figyelmet a kukorica tenyészterületének nagyságára. Azt az elvet kövessük, hogy csapadékosabb évben a sűrűbb, szárazabb évben a ritkább növényállo­mány ad nagyobb termést. A növényállomány tökéletes beállottságára kell törekedni. Álalában a gyenge kukoricatermés egyik oka, hogy nincs meg a szükséges növényszám egy egységnyi területen. Ugyanakkor ve­szélyes lenne természetesen a túl sűrű növényállomány is ott, ahol a. + a kukorica fajtája, a tápanyag gazdagsága az éghajlat és a csapadék vi­szonyok nem teszik lehetővé. El kell érni a 12,000—14,000 tő állománysűrűséget, ez 70x70 cm-es és 70x60 cm-es sor- és növénytávolság mellett érhető el. 9. Négyzetes vetés. Vessük a kukoricát négyzetesen. A gyakori ka­pálásokat a nyári munkatorlódások idején gyorsan és olcsón tudjuk ló­fogatokal, traktorvontatású kultivátorokkal keresztben-hosszában elvé­gezni. A négyzetes vetés nagy előnye az is, hogy vetésnél 30—40 száza­lékkal kevesebb vetőmagra van szükség. Lehetővé teszi a talaj táp­anyag- és vízkészletének jó kihasználását. A négyzetes vetést gyom­mentesen lehet tartani, így őszi búza alá már jó előre elkészíthetjük a talajt. 10. Fogasolás, sarabolás. Ne mulasszuk el a kelőben levő kukorica fogasolását és a sarabolás időben való elvégzését. A sarabolás a kapás­növényeink egyik legfontosabb ápolási munkája. II. Fejlett agrotechnika alkalmazása. Egyenelőre valósítsuk meg a kukorica vetési és ápolási munkáinak minél teljesebb gépesítését. A növényápolási munkákat, mint: vetés, egyelés, fattyazás, kapá­lás, fejtrágyázás, pótbeporzás, törés, szárvágás végezzük időben, pon­tosan és gondosan. 579;

Next

/
Thumbnails
Contents