Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében

Az 50 éves csapadék és középhőmérsékleti adatokat Zétényl Endre főisk. adjunktus „Eger csapadékviszonyai" c. dolgozatából vettem át. V. A kukorieaiiemesítés problémái, módszerei. (A heterózis és a hibrid). Régebben a hazai kukoricanemesítők eredményeiket, az új fajtákat a kiválasztásos nemesítéssel, az ún. „családtenyésztéses" módszerre! érték el. A kiválasztásos nemesítéskor a kiválasztást évről évre állandóan folytatnunk kell és az egyes növényeket, de főleg az utódokat keli elbírálnunk. A kiválasztásos nemesítés menete a következő: 1. A nemesítés kiindulásakor jó anyanövényeket választunk ki a termőképesség, a koraiság, szép csőalakulás, kedvező alaktani jellegek és ellenállóképesség figyelembevételével. 2. Az anyanövényeket a következő évben ,,A" törzskísérletben külön-külön sorokban vetjük el több ismétléssel. 3. A legjobb „A" törzsek utódait, mint ,,B" törzseket szaporítjuk tovább. A legjobb ,,B" törzsek összekevert szaporulata lesz a szuperelit vetőmag. Ennek termése az elit vetőmag, mely nagybani szaporításra kerül. 4. A legjobb ,,A" törzsek legjobb növényeit pedig ismét anyanővényként használjuk fel. Ezzel biztosítjuk, hogy csak a legjobb, aránylag szilárd öröklékenységű „családok" növényei kerüljenek évről-évre új kiinduló anyagként felhasználásra. Gondosan ügyelnünk kell a nemesítés folyamán a beltenyésztés elkerülésére. Ezt azzal biztosítjuk, hogy mindig nagyszámú családból származó sok anyanövénnyel dolgozunk. Az utóbbi időben azonban a kiválasztásos nemesítés a kukoricanemesítésben csak igen lassú fejlődést mutatott. Az igen lassú továbbhaladásnak oka aa, hogy a kukorica a beltenyésztés iránt rendkívül érzékeny, sőt már akkor is beltenyésztéses leromlás kezd mutatkozni, ha szigorúan kiválogatunk egy bizonyos irányban. További jelentős haladás csak a kukoricanemesítés legmodernebb módszerével: a heterózis (hibrid)-nemesítéssel érhetünk el. Ennek a módszernek alapja a heterózis (hibrid)-hatás. Heterózis-hatáscn azt az élettani jelenséget értjük, amikor két szülőfajta kereszteződéséből az utódokban jelentős túlfejlődés mutatkozik. A keresztezés során keresztezett két szülő (apa és anya) származékait utódoknak, vagy tudományos néven hibrideknek (hybrid) nevezzük. A hibrid tehát különböző örökítő állo567;