Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében

Megyénk talajainak legtöbbje (homokos vályog, középkötött vályog, kötött vályog), mintegy 58,5 százaléka alkalmas kukorica termesztésre. A kukorica szereti a kissé lúgos kénhatású talajt (pH 7 — 8,5), amilyen talaj megyénkben gyakori. IV. Heves megye éghajlatának rövid jellemzése Heves megye Észak-Magyarország éghajlati tájába tartozik. Ez az éghajlati táj a legtagoltabb, legváltozatosabb. Itt fekszik a Mátra, országunk legmagasabb hegye, valamint ide tartozik hazánk legmagasabb fekvésű területének (Bükk-fensík) egy része is. A megye északi részén hegyek-völgyek váltják egymást. A hegyek között kisebb medencéket, mélyfekvésű folyóvölgyeket is találunk (Eger. Tarnavölgye). Az ősz rendszerint hűvös és viszonylag száraz. A párolgás mértéke alacsony, a csapadék leszivárgása a talaj mélyebb rétegeibe fokozatosan következik be. A fagyok elég korán jelentkeznek, már október elején (okt. 5—10), éppen ezért az őszi gabonaféléket lehetőleg már szeptember hónapban el kell vetni, hogy a hideg időjárás beálltáig kellőképpen megerősödjenek. December és január hónap folyamán érdekes éghajlati jelenségeket figyelhetünk meg Észak-Magyarországon, így megyénkben is. Míg az őszi hónapokban ez a terület összes tájaink között a leghidegebb, december és január hónapokban nem ezen a területen a legalacsonyabb a hőmérséklet. E jelenség az ún. hőmérsékleti inverzió. vagyis a nehezebb, hideg légtömegek megrekednek az alacsonyabb térszinten, s az ott uralkodó derült időjárás okozta nagy hőingadozás miatt következik be a nagyobb lehűlés. (Tiszántúl.) Megyénkben a tavasz tájaink közül a legkésőbben jelentkezik, Az utolsó fagyos nap április 25. körül szokott előfordulni. A vegetációs időszaknak (a többi tájhoz viszonyított) késése az egész tavasz és nyár folyamán végig észlelhető. A vetés, a növények egyes fejlődési szakaszai, a betakarítás időpontja hátrább tolódnak. A kukorica vetésének időszaka április 20 — 30-a közé esik. Április végén, május elején azonban a felmelegedés viszonylag gyors. A májusi felmelegedés elég bő csapadékkal párosul, ami igen kedvező a tavaszi vetésű növények (pl. kukorica, cukorrépa) fejlődésére. Április 1-től szeptember 30-ig tartó nyári félévben a kukorica összes hőigénye 3300 — 3400 C°, ez a hőmennyiség a magas hegyeket kivéve rendszerint rendelkezésére áll. Ugyanebben az időszakban a kukorica csapadék-igénye 450500 m/m, ez a csapadékmennyiség nem mindig van meg. Kukoricafajtáink kritikus időszaka június vége és július eleje, amikor bőséges csapadékot kívánnak. Ebben az időszakban a jó termés biztosításához kb. 60 — 80 m/m csapadék szükséges. A kukorica termesztéséhez döntő a meleg május és a bő csapadék a kritikus időszakban. ,,A rossz termés oka még hazánk hűvös tájain is az 565;