Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében

LENGYEL ÁDÁM főiskolai tanársegéd : A HETERÓZXS-KUKORICANEMESÍTÉS JELENTŐSÉGE HEVES MEGYÉBEN 30 eredeti ágas- és sokcsövű kukorica fényképpel I. Határozatok a kukoricatermelés fejlesztéséről Hazánkban az állami gazdaságok és a gépállomások révén, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom egyre erőteljesebb kibontakozásával nyílt meg a lehetősége annak, hogy az élenjáró agrotechnikát egyre szélesebb méretekben alkalmazzuk. Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán pártunk, kormányunk és dolgozó népünk előtt két fő feladat áll: 1. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése. 2. A mezőgazdasági termelés fellendítése. E két feladatot együttesen kel megoldanunk. A szocialista város után egyre inkább kialakul a szocialista falu, hogy létrejöjjön országunk egységes, szocialista társadalma. A felszabadulás óta mérföldes léptekkel fejlődött mezőgazdaságunk. A termelési átlagok a háború előttinél jóval magasabbak, mégis mindeddig nem értük el azt a termelési szintet, ami kedvező termelési adottságaink közöt könnyen elérhető. Különösen vonatkozik ez a megállapítás egyik legfontosabb takarmánynövényünk: a kukorica termesztésére. A kukorica az a növény, amelynek a terméshozamát jobb munkával, különösen gépek alkalmazásával viszonylag a legkönnyebben lehet fokozni. Különösen nem fejlődött kellően a kukorica nagyüzemi termelése, holott ennek a feltételei szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinkben mindinkább rendelkezésünkre állanak. A Szovjetunióban a haladó technika alkalmazásával kat. holdra átszámítva 100 mázsa feletti rekordtermések is voltak. M. E. Ozernoj Sztálin-díjas kukoricatermesztő 1949-ben 8 hektárról 175/q ha, (kat. holdra átszámítva: 103 mázsás) és 2 hektárról 223,8 q/ha (kat. holdra átszámítva: 131 mázsás) termést ért el. A szovjet kukoricatermesztők a mi átlagainknál jóval magasabb termésátlagokat érnek el. A természeti viszonyok pedig nem kedvezőbbek a Szovjetunióban sem, mint hazánkban,, sőt vannak olyan kukoricakörzeteik, ahol csak kb fele annyi az évi csapadék, mint a Magyar Alföldön. A kukorica a magyar jólét alapja. A kukorica az abraktakarmányok királya. Állattenyésztésünk (sertés és szarvasmarha) fejlesztésének elengedhetetlen követelménye, hogy minél több takarmány álljon rendelkezésünkre. A búza után a kukorica hazánk második legfontosabb, legnagyobb vetésterületen termesztett növénye. Ma az ország szántóterületének 20—22 százalékán terem kukorica. Az 1955. évi márciusi párt- és minisztertanácsi határozat a takarmánynövények termesztésére vonatkozó pontjai célúi tűzte ki a kukoricatermelés nagyarányú fokozását. 35 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 36