Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a Bükk-hegység mész-köveinek ismeretéhez

ra jellegzetes, szinte alig különbözik attól, amit L. Cayeux alapvető művében 1

2 az atlasz-rész VIII. táblája 4. képén bemutat, Ezeknek a kőzeteknek anyaga valóban a szokásosnál jóval több magnéziumot tartalmaz, a kőzet túlnyomó többségét azonban kalcit alkotja. Érdekes, hogy a dolomitkristálykák szélét vasoxidos festésű kéreg veszi körül. Feltehetjük, hogy ez az agyagos szenynyező anyagnak a töredezés alkalmával történt adszorpciója révén jött létre. A kis romboéderek 30 — 100 M- körüli nagyságúak. Az, alapkőzetet apró, 30 n-nál kisebb kalcitszemek halmaza alkotja. A kőzetek vegyi összetétele, éppen sokféleségük miatt, nemállandó. Két jellegzetesebb kőzet elemzésének adatait közlöm. Az I. kőzet Almár megállóhelytől; északra 650 méterre, a II. kőzet. Szarvaskőtől délre 3,5 km-re, az út baloldalán levő feltárásból, ered: I. II. Oldhatatlan maradék 15,44% 18,43% Higroszkópos víz 0,09% 0,11%. Fe,0

3 és AL2O3 0,96% 1.21% CaO 41,80% 43,25%. MgO 3,03% 0,71% Izzítási veszteség 38,68% 36,29% Az oldhatatlan maradék szabad szemmel sárgás színű, apróbbhomokszemcsék figyelhetők meg benne. Mikroszkóp alatt is pelit és apró víztiszta, festett, vagy átlászatlan kvarcszemecskéknek mutatkozott az oldhatatlan anyag. 4. Középső triász. A középső triászt a Bükkben kizárólag mészkövek képviselik. Schröter háromféle mészkövet különböztet, meg: a) Sötétszürke, részben szaruköves mészkő, b) Fehér, és világosszürke mészkő, í c) Világosszürke, jól rétegezett mészkő. Az első mészkőfajta a Kiseged — Várhegy vonulatában található. Színe sötétszürke. A kőzet mikroszkópi képe nagyon hasonlít az alsó triász kőzeteihez. A második kőzetfajta a felsőtárkányi Mész-völgy és Bervavölgy tájékán fordul elő. A benne található kövületek alapján Schréter ezeket a kőzeteket a ladini emeletbe sorolta. A harmadik fajta mészkő a legáltalánosabb a Bükkben. A hatalmas Bükk-fensíkon ezt a kőzetet találjuk. A kőzet világosszürke, helyenként csaknem fehér. Szerkezete általában finoman rétegezett, néhol azonban lemezes-pados kiképződésű. Jellegzetesen finom lemezességet mutat a Bélkő kőzete. Itt a rétegek szinte függőleges helyzetbe préselődtek fel. 557;