Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger csapadékviszonyai

mérve lényeges esést mutat. A szárazabb júliusok száma itt is túlhalacja a nedves hónapok számát. Az átlaghoz viszonyított ingás mérsékeltebb. Legszeszélyesebb hónap a 207 mm-es ingásával az augusztus. A vizsgált 50 év alatt 1913 augusztusában 210 mm-t észleltek. Ezt a csúcsot a múlt év augusztusában lehullt 214, 4 mm mennyiség megdöntötte. Igen csapadékos lehetett az egri árvíz évének augusztusa is. Az árvíz előtti napon 1878. augusztus 30-án 24 óra alatt 47 mm eső esett.' 1913. augusztus 6-án 24 óra alatt 75,8 mm-es csapadék zúdult a városra (Ezt a csúcsot is túlszárnyalta az 1955. év augusztus 5-e, amikor 76,1 mrrt csapadékot mértek Eger meteorológiai állomásán.) — Amilyen jellemzőek a ritkább, de túlnedves augusztusok, annál gyakoriabbak az aszályosak. 1943-ban 3 mm, 1946-ban 12 mm esett e hónapban. Az átlag 58 mm. Az ehhez viszonyított ingás valamennyi hónap között a legnagyobb. A száraz és nedves augusztusok aránya 29:20. Az átlagtól való negatív ill. pozitív irányú Ikülönbözetek összegének aránya is hasonló képet mutiat, de az eltérés nem oly nagyfokú — 732:720-hoz. Tehát a

; kevesebb számú pozitív eltérés összege a több negatív irányú eltérések öszegét, ha nem is egyenlíti ki, de megközelíti. Ez viszont azt jelenti, ha egyszer esőre változik az idő augusztubian, az tartós, kiadós. Bizonyára ennek is megvannak a maga gazdasági következményei. Szeptemberben is jelentős a maximum és minimum közötti ingaaozás. Mivel a borszőlőnek, ez a hónap a fő érési ideje, a szeptember csapadékviszonyai igen figyelemre méltóak. Az átlagos csapadékmennyisége 48 mm. 50 év alatt 30 esetben kevesebb, s .csupán 20 esetben volt az átlagnál nagyobb esőzés. Tehát több az eshetőség a száraz szeptemberre, ami a bor minősége, a szőlőcukortartalom képződése szempontjából igen lényeges. De előfordul egészen esőtlen szeptember is, 1946 különben is száraz esztendő volt, ez év szeptembere egyetlen szem ©sőt nem kapott. Ha a szőlőnek nem is árt, de az őszi vetések előkészítését hátráltatja ;a teljes szárazság. Vizsgáljuk meg néhány esztendő egymás után következő hónapjait abból a szempontból, vajon a száraz és nedves hónapok hogyan követik egymást. Legyen ez a két esztendő 1922 és 1923, amikor az átlagos termés országos viszonylatban igen jó volt (kat. holdanként 12 hl fölött.). 1922-ben az első 4 hónapot a nedvesség jellemezte, utána 4 száraz hónap következett. A csapadékjárás ezen elosztása bizonyára kedvező volt a termésre. 1923-ban az első 9 hónap száraznak volt nevezhető, a 547;