Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger csapadékviszonyai

mely a 25—30 C°-os hőmérséklet mellett terjetó jobban. Szapo rodásához inkább melegre, mint nedvességre van szüksége. Augusztusban ,a sok esőtől felrepedt bogyókon a szürkerothadás lép fel, a fürtök pár nap alatt elrothadnak. >— A jégverés után gyakran jelentkezik a fakórothadás, mely a fürtöket pusztítja. Egernek híres a cseresznyetermése is. Az érés időszakában ennek sem kedvez a sók eső. A múlt évi esős július és augusztus kárt tett a termésben. „A húsos rész ilyenkor magába szívja a jvizet, 'feszíti a gyümölcs falát, s miután ez már nem tágul, azon repedések keletkeznek. A sok eső következményeként folytatódhat a növekedés, ekkor azonban a gyümölcscukor tartalma csökken, a húsos rész rostos lesz." (Mezőgazd. meteorológia,, 387. o.) A fentiekből kitűnik, hogy a szőlő- és gyümölcstermelés, — valamint a csapadék évi járása, a hónapok, sőt napok közötti elosztása között szoros összefüggés áll fenn. Ennek szemléltetésére szolgál a 1 kisebb grafikon,. Eger csapadjekgörbéje megegyezik az egész országra jellemző csapadékjárással. Nálunk is legkevesebb a mennyiség januárban, majd áprilisig lassan, de májusban hirtelen emelkedik és júniusban tetőződést ér el. Júliusban és augusztusban csak keveset, szeptemberben szembetűnően csükken az átlagos mennyiség, októberben és novemberben ismét enyhe emelkedést mutat. Tanulságul a III. táblázaton Eger évi csapadékjárását a más földrajzi helyzetű Nagykanizsa adataival hasonlítjuk össze. Ott az évi csapadékmennyiség jóval több. A csapadékgörbe :s más képet mutatna. A legtöbb csapadék májusban hull, a téli hónapok sem oly szárazak, mint nálunk. Ez az eltérő jelenség a Földközi tenger ott jobban érvényesülő hatásával magyarázható. A csapadékhullás bővebb, az évi elosztása egyenletesebb. — Eger viszonylatában bontsuk az évet téli és nyári félévre. A téli félév .(október—március) csapadékmennyisége 238 mm, ezzel szemben a nyári félévé (április—szeptember) 351 mm. A szőlő- és gyümölcstermelés szempontjából szerencsésebb volna a csapadékelosztás fordított helyzete, vagyis ha a tél lenne csapadékosabb, amint ez a Földközi tenger mellékén történik. Tovább részletezve az évi csapadékelosztást: a legszárazabb 3 hónap: a január, február, március. Legcsapadékosabb a 3 nyári hónap: a június, julius, augusztus. Ez a jelenség a nvári monszun megerősödésével van kapcsolatban. Az a kép. amit az 50 év alatt észlelt maximumok és minimumok közti különbség mutat, az időjárás szeszélyességét igazolja. — 35 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 545