Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger csapadékviszonyai

zabb évek valószínűsége egyformán 40—40%. Ha a csapadékjárás 50 éves grafikonját szemléljük, abban sem találunk különös szabályszerűséget, hogy az egyes száraz, vagy csapadékos esztendők hogyan követik egymást. Pl. az 1915-ös maximális csapadékos évet 3 átlagon felüli csapadékos év előzte meg. Hasonlóan ilyen csapadékos évek sorozatát találjuk 1936 és 1940 között, amikor 5 éven lát 700 mm fölötti mennyiséget mértek. A száraz esztendők sorozatára is akad példa az 1945—48-as évek alatt. Különösen az 1946. és 1947. esztendő volt aszályos, az akkori évek csapadékmennyisége 359 és 341 mm volt, legkevesebb a vizsgált 50 alatt. Ilyen száraz esztendjő köszöntött hazánkra 1904-ben is, 'amikor 354 mm csapadékot mértek. A csapadékmennyiség 50 éves járásának, valamint a hőmérsékleti viszonyok grafikonjának menete bizonyos összefüggést árul el. Megfigyelhető, hogy a csapadékos évek alatt a hőmérsékleti viszonyok kiegyensúlyozottabbak. Nincsenek magas maximumok, s alacsony minimumok. Ez érthető, hiszen a csapadékos, felhős télen kisebb a kisugárzás,, mint a derült téli éjszakákon, — a nyári felhős égbolt viszont a besugárzás hatását csükkenti. Példa van arra is, hogy a szárazabb esztendőkben ,pedig igen alacsony, illetve magas hőmérsékleti értékeket észleltek. (1907, 1917, "1928, 1942.) (Az összefüggések további elemzése itt nem lehet feladatunk.). — A szőlő- és gyümölcstermelés szempontjából az a döntő, hogy a csapadékhullásnak milyen az évi elosztása. Bizonyos mennyiségű csapadékra a szőlőnek is szüksége van, cfe az már nem sorsrdöntő, hogy az eső a tenyészidő alatt hulljon. Hosszú gyökerei a mélyrétegű talajba mélyen lenyúlanak, ahonnan a télen felhalmozott csapadékot is fel tudják szívni. Sőt a csapadékos évek vize a szárazabb évekre is tartalékolódik a mélyben, ezért a szőlő a csapadék évenkénti ingadozása iránt nem érzékeny. (Homokos talajon más a helyzet.). — Lényegesebb az a kérdés, 'hogy a tenyészidő egyes időszakában milyenek a csapadékviszonyok. Ennek megvizsgálásához igen értékes az Aujeszkv—Berényi—Béli: „Mezőgazdasági Meteorológia" idevonatkozó szakaszainak tanulmányozása. A növények 'fejlődési szakaszait vizsgálva Béli Béla a szőlő és gyümölcsfák növekedésében az alábbi periódusokat 'állapítja meg: T. — a szüret végétől a rügyezés kezdetéig. II. — a rügyezés kezdetétől a virágzás kezdetéig III. — a virágzás kezdetétől az elvirágzásig, IV. — az elvirágzástól az érés kezdetéig, V. — az érés kezdetétől a teljes érésig, VI. — teljes éréstől a szüret végéig. 543;