Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Futó József: Eger hőmérsékleti viszonyai

Nem közömbös ezen haárértékeknek első és utolsó megjelenése sem. Ezeket laz adatokat tünteti fel a 7. tábPázat. 7. táblázat A hőmérsékleti határértékek szélső megjelenési dátumai és tartamuk 1901 és 1950 között Első Utolsó Az időpontok megjelenés távolsága 123 nap 150 nap 239 nap 193 nap 165 nap 111 nap Zord nap 1904. nov. 14. Téli nap 1920. okt. 29. Fagyos nap 1915. szept. 20, Nyári nap 1909. ápr. 1. Hőség nap 1911. ápr. 17. Forró nap 1920. máj. 21. 1940. márc. 18. 1906. márc. 28. 1903. máj. 19. 1935. okt. 11. 1932. okt. 1. 1903. szept. 8. Világosan megállapítható a táblázatból, hogy a hőmérsékleti határértékök tartama annál nagyobb, minél közelebb vannak azok az évi átlaghoz, és annál kisebb, minél távolabb vannak azoktól. A hőmérséklet az éghajlatnak csak az egyik eleme. Ez önmagában a többi éghajlati elem nélkül nem ad kellő bepillantást Eger éghajlatába, a gazdasági életre pedig nem kizárólagosan egy éghajlati elem, hanem az éghajlati elemek öszszessége gyakorol hatást. A többi éghajlati elem tárgyalása a következő évkönyv feladata lesz. 1. Bacsó N., Kakas J., Takács J., Magyarország éghajlata, Bp, 1954. 2. Bacsó N., A hőmérséklet eloszlása Magyarországon, Bp, 1948. 3. Aujeszki L., Berényi D., Béli B., Mezőgazdasági meteorológia, 1951. Akadémiai kiadó. 4. Láng S., A Mátra és A Börzsöny, 1955, Akadémiai kiadó. 5. Az Országos Meteorológiai Intézet Évkönyvei. 6. Az Országos Meteorológiai Intézet idevonatkozó havi jelentései. * * * IRODALOM 540;