Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Futó József: Eger hőmérsékleti viszonyai

A fkontinentalitás mértékét még jobban szemlélteti a 2. táblázat, amely a havi középhőmérsékletek szélső értékeit tünteti fel. 1. ábra 2. táblázat Havi középhőmérlékletek szélső értékei és azok ingásai 1901 és 1950 között I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évj Átl.havikh. -2,1 0,1 4,9 10,5 16,5 19,2 21,2 20,3 16,1 10,3 4,3 0,3 10,1 Legm.havikh. 3,9 6,7 8.9 14,6 20,0 21,7 23,7 23,1 19,9 14,6 9,6 4,0 11,5 Legal.havikh. -9,5 -6,7 0,0 6,8 11,8 16,8 18,1 17,2 11,4 5,9 -0.8 -6,4 7,7 Ingás 13,4 13,4 8,9 7,8 8,2 4,9 5,6 5,9 8,5 8,7 10,4 10,4 3,8 Világosan mutatja ez a táblázat, hogy a téli hónapokban sokkal nagyobb laz ingás, mint a nyáriakban. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a tél folyamán két ellentétes jellegű akciócentrum érzteti hatását, az enyhe izlandi minimum és a nagyon hideg szibériai maximum. Ritkább a szibériai maximum uralomra jutása, de ha egyszer eljut hozzánk, nagyon hideg teleket okoz (1929, 1940.). Az izlandi minimum ellentétes hőmérsékleti hatású. Nyár folyamán megszűnik az szibériai maximum, és csak ia sugárzási hatások, továbbá az izlandi minimum és kivételes esetben az azori maximum hathat. A város leghűvösebb éve, az 1940. év volt. Az évi középhőmérséklet ekkor csak 7,7 C fok, ami kb. Skóca északi részé532;