Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában
kat telepített birtokaira. Csak az első 10—15 esztendőben legalább is félmillió p. forintot fektetett uradalmába. 2 0 Asbóth Jánost 1802. évi utazása során felkereste Novotny lepsényi (Veszprém m.) mintagazdaságát is. A moravországi születésű Novotny 1797-ben Braun morva posztógyárossal társulva, gróf Nádasdy Ferenctől 12 évre kiárendálta Lepsény háromnegyed részét. Évenként fizetett érte 12 ezer forintot. Olyan bérlő volt. aki vállalkozói típusú farmer-gazdálkodást próbált folytatni. Gazdaságának ,,fő tárgya" a birkatartás volt. Jármos ökrei számára a felszántott parlag földeken sok muhart termelt. Híres gazdaság volt — Asbóth útleírása szerint — a ciszterciek zirci gazdasága is (Veszprém m.), 2 1 továbbá Hunyadi József ürményi gazdasága (Nyitra m.), ahol Mária Terézia honosította meg az első spanyol merinói juhnyájat. A Hunyadiak ürményi birtokának rendezését 1797-ben kezdte el Appel Károly német származású jószágigazgató. A birtok tagosítása után 4.761 hold maradt házi kezelésben, 396 és fél holdat pedig bérbe adtak. A házi kezelésben maradt gazdag ságban a legjelentősebb volt a keszi, két majorral, azután a tarányi, majd a pörösi, groszthali s végül az ivánkai gazdaság. 22 Gróf Hunyadi gazdaságának legnevezetesebb részét Asbóth 1806ban a birkatartásban látta. A híres ürményi juhtenyésztés törzsnyájának alapját 1798-ban vetették meg a tarányi pusztán a hostitzi Geislern példája és útmutatása szerint tőle vett anyabirkákkal és kosokkal. A birkák száma gróf Hunyadi összes jószágain 1806-ban mintegy 24 ezerre becsülhető, melyek között 11 ezer anyabirka volt. 2 3 De felkeltette a Georgikon igazgatójának a figyelmét a bábolnai cs. és kir. ménes-intézet (Komárom m.) és a magyaróvári uradalom is (Moson m.). Vizsgáljuk meg a továbbiakban, milyen fejlődésen mentek keresztül a termelőerők a dunántúli és kisalföldi „pallérozott" gazdaságokban a napóleoni háborúk korában, s milyen új munkaeszközöket fedeztek fel, alkalmaztak, illetőleg tökéletesítettek és hogyan fejlődtek az embernek termelési tapasztalatai és munkamódszerei. Mind több földbirtokos előtt vált világossá a napóleoni háborús konjunktúra idején, hogy a birtok jövedelmezőségének emelése érdekében be kell vezetni a gépek alkalmazását és meg kell javítani a földművelési eljárásokat. A fejlődő árutermelés arra ösztönözte a birtokosokat, hogy a piac mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítése végett minél nagyobb számban alkalmazzanak birtokaikon gépeket. Az élenjáró gazdaságokban már a napóleoni háborúk idején hasznos szerepet töltöttek be a jó vasekék, lókapák, töltögető-ekék, repcesorvetők, szénagyűjtők, 32 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 497