Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Zöld Marci (Betyárvilág Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első évtizedeiben)

A gyújtogatás, a ,,veres kakas" nemcsak a betyárok, hanem a jobbágyok kezében is veszedelmes antifeduális harci fegyver volt az urak ellen. Heves megye 1817-ben arra kérte a helytartótanácsot, hogy „megyénkben a rablókra és prédálókra nézve mai napiglan sikeresen gyakoroltatott hevenyiben ítélő T. Széknek hatalma a nyilvánságos gyújtogatókra is kitérjesztessék". 30 Porrá égették Borbély József táblabíró házát Roffon, Liptsey Sámuel táblabíró és Bernáth Mihály alügyész házát Tiszafüreden, a törökszentmiklósi földesúrnak, továbbá az ott lakozó, s a „bátorság fenntartására ügyelő fegyver viselőnek", Gazdag Istvánnak a jószágát. 3

1 Bilkey Liptsey Károly és Szüts Sámuel tiszaígai közbirtokosok 1823-ban panaszkodtak az első alispánnak, hogy „Igar helységében a gyújtogatás végett semmi bátorságok nintsen". A megye utasította Retsky László szolgabírót, hogy a gyújtogatókra azonnal hirdesse ki a helytartótanács által engedélyezett statáriumot. 3

2 Majoros Pista betyárbandájának elfogatási körülményei arról tanúskodnak, hogy a betyárok osztoztak a szegény nép bánatában, örömében. Meghívta lakodalmakba s bújtatta őket az úri megtorlás elől. Majorosék is meghívást kaptak egy lakodalomba, Komjáthy Lászlónénak Kócsi-pusztán lévő tanyájára. Éppen vígan mulatoztak, amikor egy asszony bekiáltott: ,,Itt van a Vármegye!" A betyárok bátran védekeztek, de Elek István főszolgabírónak és Elek Pál kapitánynak heves lövöldözés után sikerült megadásra kényszeríteniük a Majoros-bandát. A betyárok akasztófán fejezték be életüket 1809-ben. Ugyancsak 1809-ben ítélték akasztófára Gábor András dorogházi kondást, obsitos katonát. Pintér János „csavargót" és Bene József kondást. 1813-ban végezték ki Varga István kenderesi születésű 25 esztendős „szolgálat nélküli csavargót" és a bandájához tartozó Kiss Jánost, báró Orczy uraság recski juhászbojtárját és Hanusek Györgyöt, a kápolnai csikóst. Az 1813. év hozta meg Keresztúri György és Szaszák János végzetét. Keresztúri is, Szaszák is katonaszökevények voltak. 3

3 1816 november 19-én állították a „helyben bűntető ítélőszék" elé Mezőtúron a szentandrási születésű 22 esztendős szökött katonát, Dorogi Jánost. Dorogit 1815 nyarán Békés vármegyében számos gonosztettéért harmadfél esztendei rabságra és 250 pálcaütésre ítélték. Miután rabságából négy hónapot és a rászabott pálcaütésekből 25-öt már elszenvedett, rabtársaival együtt kiásta a gyulai fogház falát és tizenegyedmagával megszökött. Nagy Imre és Kérdő Péter híres betyárokkal garázdálkodott. Dorogit 1816 november 20-án mezőtúri földön, az ún. Előhalimon vitték akasztóhelyre. Alig hűlt ki Dorogi teteme, máris 484;