Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Zöld Marci (Betyárvilág Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első évtizedeiben)

147 zsellér esett; 619.527 jobbággyal szemben már 911.754 zsellért mutattak ki. 6 Hogyan alakult a jobbágyok és zsellérek viszonya Heves és Külső-Szolnok megyében 1771 — 1833 között? 7 Járás JOBBÁGY (telkes) ZSELLÉR (házas + házatlan) 100 jobbágyra jut zsellér 1771 1833 1771 1833 1771-ben 1833-ban I. Gyöngyösi 1.662 1.454 1.904 5.229 114 259 II. Tarnai 2.123 2.672 830 7.152 39 267 III. Tiszai 3.165 4.245 1.109 8.737 35 205 IV. Mátrai 909 1.136 213 1.124 23 99 Összesen : 7.859 9.507 5.056 22.242 64 234 A legnagyobb arányú elzselléresedést a gyöngyösi és a tárnái járásban tapasztaljuk, vagyis a Gyöngyös- és Eger-környéki gazdag szőlőterületeken és a mátraaljai gazdagon termő síkságon, ahol a majorsági gazdálkodás a legelterjedtebb volt. A legkisebb arányú elzselléresedésnek az északi erdős rész kicsi, terméketlen határú falvaiban vagyunk tanúi. A parasztság differenciálódásával megindult a nincstelen zsellérségnek a munkapiacra való mind tömegesebb felvonulása. Az eredeti felhalmozás egyes hullámai által kisepert parasztoknak azonban csak egy kis hányada tudott beállni majorsági cselédnek, mivel gyarmati helyzetünk következtében a magyar földesuraknak általában nem volt pénzük, hogy a paraszti mezőgazdasági felszereltést saját felszerelésükkel helyettesítsék és nagyobb mennyiségben alkalmazzanak cselédeket. A cselédek és ,,pénzes munkások" munkájának mindvégig csak az a szerep jutott, hogy kiltöltse a robot elégtelensége miatt mutatkozó munkaerőhiányt. Heves és Külső-Szolnok megyében is megindult a nincstelen zselléreknek a munkapiacra való mind tömegesebb felvonulása. Az aratást többnyire a szlovákok és a palócok szokták végezni a vármegye által meghatározott részért, sok helyen a nyomtatást is. 8 Heves megye északi erdős-hegyes vidékének szegény zsellérsége is megindult az Alföld felé. A Heves — Mátra-vidékről mentek ipalócok Pest-Pilis megyébe, vagy még messzebb is a gazdag gabonatermő vidékekre. 9 Aratómunkával

1 és nyomtatással keresték meg téli kenyerüket a következő hegyvidéki falvak nincstelen zsellérei: Bekölce, Bocs, Csehi, Mikófalva, Sirok. Szajla, Szenterzsébet, Szűcsi, stb. 1

0 479;