Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Csóka János: A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete az egri járásban

működése, mindenekelőtt az, hogy a tagok bevigyék az alapszabály által megszabott felszerelést, állatokat, vetőmagot stb. Szükséges az alapszabály ismerete azért is, hogy elkerüljük azt a helytelen gyakorlatot, ami a háztáji gazdaságok túlméretezettségére jellemző egyes helyeken. Igaz, hogy meglévő szövetkezeteink ma már egyre jobban tartják magukat az alapszabályzathoz, de azért még van tennivaló ezen a téren is. Lényeges feladataink vannak az anyagi érdekeltség elvének helyes betartása terén is. Termelőszövetkezeteinkben érvényesül a szocializmusnak ez a gazdasági törvénye, amennyiben érvényesül az elosztás szocialista elve, hogy „mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint". Ez abban jut kifejezésre hogy termelőszövetkezeteinkben a munkaegység szerinti elosztás érvényesül. Ezen a téren kétirányú hiba is észlelhető, amit feltétlenül fel kell számolni. Az egyik az egyenlősdi, ami abban mutatkozik meg, hogy vannak olyan szövetkezetek, amelyek szinte az egész jövedelmet kiosztják a tagok között, úgy, hogy nem a végzett munkát, hanem a bevitt eszközöket, a család létszámát stb. körülményeket vesznek figyelembe. Ez nagyban gátolja a közös gazdaság fejlesztését. Ugyancsak hiba ezen a téren az is, hogy vannak olyan termelőszövetkezeti tagjaink, akik az egyéni anyagi érdekeltségüket nem a közösben, hanem a háztáji gazdaságokban látják. Ez aztán sok esetben oda vezet, hogy a szövetkezeti tag több gondot és munkát fordít a háztáji gazdaságára, mint a közösre, hogy a szövetkezet takarmányával jól ellátja saját tehenét, míg a szövetkezet tehenei koplalnak, hogy ennek megfelelően saját tehene kétszer annyi tejet ad, mint a szövetkezeté. Meg kell értetni szövetkezeti parasztságunkkal, hogy a személyes érdekeltség biztosítása a közösben, alapját képezi a szocializmus gazdasági alaptörvénye fokozottabb érvényre jutásának, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális igényeik maximális kielégítésének. Termelőszövetkezetek fejlesztésének fontos feltétele járásunkban az, hogy a kommunisták, párt- és tanácsszervek személyes példamutatásukkal járjanak jó példával elő, lépjenek be a termelőszövetkezetbe. Bár vannak ezen a téren is jó példáink, mint a demjéni párttitkár, az egerszalóki tanácselnök és felesége belépése stb. De nem ez a helyzet Bekölcén, Novajon, hanem az, hogy a párt és tanács funkcionáriusaink maguk nem járnak elől jó példával. Ennek pedig az a következménye, hogy parasztságunk olyan véleményt alakít ki funkcionáriusainkról, hogy ,,vizet! prédikálnak és bort isznak". Termelőszövetkezeteinknek egyre fokozottabban kell igénybe venni a különböző tömegszervezetek: DISZ, MNDSZ, stb. segítségét, s egyre fokozottabban kell igénybe venni s kihasználni azt a segítséget, melyet az ipari munkások nyújtanak a termelőszövetkezetek fejlesztése és szervezése terén. A patronázsmozgalom legújabb formája nagy segítséget fog jelenteni termelőszövetkezeteink számára. A politikai és kulturális támogatás meílett az egyes üzemek kollektívái gazdaságilag is támogatják a megalakuló és a régi termelőszövetkezeteket a szükséges nagyüzemi épületek létrehozásában, bizonyos műszaki 475;