Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Csóka János: A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete az egri járásban

munkafegyelem, nem teljesítik az állammal szembeni kötelezett­ségüket,, s éppen , mert gazdaságilag gyengék, a háztáji gazda­ságot nem a szó szoros értelmében vett háztáji gazdaságnak tekintik, hanem olyan gazdaságnak, ami arra hivatott, hogy fő jövedelem forrásként szolgáljon, szemben a közös gazdaság­gal. Ez oda vezet, hogy elhanyagolják a közös földet, nem te­kintik magukénak a tsz-et, úgy bánnak a tsz-ek vagyonával, mint a csáki szalmájával, s ez nyilvánvalóan visszahat a gazda­ságra, tovább gyengíti azt. Ez utóbbiak közé tartozik a nagy­visnyói Üj Élet tsz, amely gazdasági gyengesége miatt nem tudta teljesíteni az állammal szembeni kötelezettségét. Ezzel szemben a demjéni December 21 tsz 40 q búzát, az adornaktá­lyai tsz pedig 30 q búzát adott az államnak, a kötelező beszol­gáltatáson felül állami felvásárlási áron. Tehát, ha jó a mun­kaszervezés, ha minden tsz tag magáénak tekinti a közös va­gyont, akkor ez nem marad hatás nélkül a gazdaságra. Miben rejlik annak magyarázata, hogy a kollektív nagy­üzemi gazdálkodás 'fölényben van a kisparaszti gazdaságok­kal szemben? Mindenekelőtt 'abban, hogy megvan a lehetősége a technika legújabb vívmányainak az alkalmazására. A nagyüze­mi gazdaság nem 'fél az új termelési eljárással és az új ter­mékfajták meghonosításával kísérletezni — esetleg évekig, —­mint pl. négyzetes kukorica vetéssel, a heterózis kukorica ter­meléssel, pótbeporzással, vegyszeres gyomirtással, s ugyanak­kor ennek alapján a helyes vetésforgó biztosításával, a talaj jobb kihasználásával tudják biztosítani, főleg úgy, hogy a mun­kának időbeni való elvégzésével — amit gépek kihasználása biz­tosít — nagymennyiségű másodvetést tudnak vetni. Ezekhez közvetlenül segítséget nyújtanak a nagyüzemi mezőgazdaság­ban a mezőgazdászok, agronómusok, kiváló tudósok és kuta­tók. Megvan annak a lehetősége is, hogy gyümölcsösökben kí­sérletezzenek micsuríni eljárásokkal, pl. az aklimatizálással,. hibriöizálással (keresztezés), stb., vagy nem félnek a újítások­tól az egyedi takarmányozás, nemesített vetőmag, stb. alkalma­zásában. Persze ezeknek az elterjedése és megvalósításai gye­rekcipőben járnak tsz-einkben, ami elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy mezőgazdászaink, agronómusaink eléggé idegenked­nek az újtól, s általában az agro- és zootechnika legújabb vív­mányainak alkalmazásától. De mert meg van erre a lehetőség a nagyüzemi gazdálkodásban, s már kezdeti lépéseket látunk is ezen a téren pl. vegyszeres gyomirtás,, vagy Felnémeten a négyzetes kukorica vetés, az egyedi takarmányozás bevezetése stb, arra kell! törekedni, hogy tsz-eink egyre nagyobb számban honosítsák meg ezeket az eljárásokat. 464;

Next

/
Thumbnails
Contents