Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Csóka János: A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete az egri járásban
munkafegyelem, nem teljesítik az állammal szembeni kötelezettségüket,, s éppen , mert gazdaságilag gyengék, a háztáji gazdaságot nem a szó szoros értelmében vett háztáji gazdaságnak tekintik, hanem olyan gazdaságnak, ami arra hivatott, hogy fő jövedelem forrásként szolgáljon, szemben a közös gazdasággal. Ez oda vezet, hogy elhanyagolják a közös földet, nem tekintik magukénak a tsz-et, úgy bánnak a tsz-ek vagyonával, mint a csáki szalmájával, s ez nyilvánvalóan visszahat a gazdaságra, tovább gyengíti azt. Ez utóbbiak közé tartozik a nagyvisnyói Üj Élet tsz, amely gazdasági gyengesége miatt nem tudta teljesíteni az állammal szembeni kötelezettségét. Ezzel szemben a demjéni December 21 tsz 40 q búzát, az adornaktályai tsz pedig 30 q búzát adott az államnak, a kötelező beszolgáltatáson felül állami felvásárlási áron. Tehát, ha jó a munkaszervezés, ha minden tsz tag magáénak tekinti a közös vagyont, akkor ez nem marad hatás nélkül a gazdaságra. Miben rejlik annak magyarázata, hogy a kollektív nagyüzemi gazdálkodás 'fölényben van a kisparaszti gazdaságokkal szemben? Mindenekelőtt 'abban, hogy megvan a lehetősége a technika legújabb vívmányainak az alkalmazására. A nagyüzemi gazdaság nem 'fél az új termelési eljárással és az új termékfajták meghonosításával kísérletezni — esetleg évekig, —mint pl. négyzetes kukorica vetéssel, a heterózis kukorica termeléssel, pótbeporzással, vegyszeres gyomirtással, s ugyanakkor ennek alapján a helyes vetésforgó biztosításával, a talaj jobb kihasználásával tudják biztosítani, főleg úgy, hogy a munkának időbeni való elvégzésével — amit gépek kihasználása biztosít — nagymennyiségű másodvetést tudnak vetni. Ezekhez közvetlenül segítséget nyújtanak a nagyüzemi mezőgazdaságban a mezőgazdászok, agronómusok, kiváló tudósok és kutatók. Megvan annak a lehetősége is, hogy gyümölcsösökben kísérletezzenek micsuríni eljárásokkal, pl. az aklimatizálással,. hibriöizálással (keresztezés), stb., vagy nem félnek a újításoktól az egyedi takarmányozás, nemesített vetőmag, stb. alkalmazásában. Persze ezeknek az elterjedése és megvalósításai gyerekcipőben járnak tsz-einkben, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy mezőgazdászaink, agronómusaink eléggé idegenkednek az újtól, s általában az agro- és zootechnika legújabb vívmányainak alkalmazásától. De mert meg van erre a lehetőség a nagyüzemi gazdálkodásban, s már kezdeti lépéseket látunk is ezen a téren pl. vegyszeres gyomirtás,, vagy Felnémeten a négyzetes kukorica vetés, az egyedi takarmányozás bevezetése stb, arra kell! törekedni, hogy tsz-eink egyre nagyobb számban honosítsák meg ezeket az eljárásokat. 464;