Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)
deto sorokat, amelyben a szerző azt hirdette, hogy nincs szükség az anyanyelv nyelvtanát tanítani. Ez a felfogás különben nálunk is kisért már a 70-es évek óta. Bárány Ignác „Tanítók Könyve", Budapesten, 1873-ban megjelent írásában nem beszél nyelvtan tanításról, hanem csak nyelvgyakorlatokról, s azt hirdeti, hogy ne árasszuk el a tanulókat szabályokkal Benne rezeg soraiban az a felfogás is, amit később igen élesen Hunfalvy Pál így fogalmaz meg: „Nem tudom, nagyot vétek-e, ha kimondom, hogy semmiféle magyar nyelvtan nem kell olyan népiskolában, amelynek növendékei magyarul beszélnek, és a gimnáziumi magyar nyelvtantanítástól inkább azt kell követelnünk, hogy a helyes magyarságra tanítson." 7 8 Simonyi Zsigmond munkássága éppen azért haladó jellegű, mert sok cikkében állt ki a renctszeres nyelvtantanítás mellett, és minden eszközzel propagálta a magyar nyelvtantanítás újjáalakításának szükségességét. 1876-ban azt írta: „A magyar nyelvtanítás reformja nyelvtanainknak nagy hátramaradottságáí és nyelvtudományunknak nagy előrehaladottságát tekintve, immár elodázhatatlan szükség." Az iskola mögötte maradt a tudománynak. Szvorényi József és Riedl Szende korában elfogadható nyelvtanai elavultak. Sok a tudománytalanság iskolai nyelvtankönyveinkben, meg kell oldani a vitás kérdéseket is. Helytelen az iskolákban kötőhangzós vagy segédhangzós elmélet szerint tanítani a szótőkről. 7 9 (Ebbe kapaszkodott bele Hunfalvy, s kerekített széles vitát az ún. szótövek iskolai tanításának kérdéséről.) Egy másik közleményében Simonyi erősebben húzta alá, hogy az iskolai nyelvtantanításban a mondattani alap a helyes, és az anyanyelvi oktatásnak mindig a mondatból kell kiindulnia. 8 0 Követelményként vetette fel azt is, hogy a pedagógusok előtt tisztázni kell végre, mi a nyelvtantanítás célja népiskoláinkban és középiskoláinkban. Meg kel oldani azt a nagy kérdést is, hogy a nyelvtanból mit és hogyan kell tanítanunk. A népiskolákban ne kínozzuk a gyerekeket tudós fogalmakkal, tételekkel, de tanítsuk meg jól az alapfogalmakat és rakjuk le a magyar nyelvtani ismeretek szilárd alapjait. 8 1 Amikor Simonyi modern, korszerű nyelvtankönyvei megjelentek, a pedagógusok zöme örömmel fogadta. Mégsem maradtak sokáig forgalomban, mert „a reakció mindent elkövetett a középiskolákból való eltávolításuk érdekében". 8 2 Thewrewk Árpád éppen az új grammatikus iskola vívmányait, eredményeit ía beszéd egyetlen reális szakasza a mondat, az analógia kérdései, a szó jelentésével kapcsolatos vizsgálatok, az asszociációs hangváltozások vizsgálata stb.) nem ismerve^ (pedig a fiatal Gombocz Zoltán, éppen Simonyi biztatására cikksorozatban fog37