Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

tartást követelnek. Ezért azt panaszolják, hogy alig kapnak már harangozókat is. Ez utóbbiak csak olyan feltétellel állnak szolgálatba, ha elintézik nekik, hogy mentesek lesznek a katona-tartástól. Ahogy a r. k. harangozónak is van mentessége, legyen nekik is. Az ő harangozóik is vigyáznak az egész városra a toronyban (ha — Isten őrizz — tűz ütne ki, ők azonnal jelt adnak, ..ezenkívül az égi háborúknak idején is szorgalmatosan vigyáznak és amidőn szükséges, harangoznak".) 8

7 A 18. század első három negyedében a kereskedelemben szinte görög egyeduralom volt Egerben. A bor- és búzakereskedést a 70-es évekig teljes egészében ők bonyolították le. A rácz kereskedők ügyeivel külön bíróság, a „Rácz Kompánia Bírósága" foglalkozott. Már említettük, hogy a városi magistratusban ai szerbek is résztvettek a Fenessy-féle egyezség alapján, időközönként azonban kirekesztették őket jogaik gyakorlásából. Az 1792-es városi tisztújítás hozta felszínre ezirányú sérelmeiket. 8

8 Az egri görögök és szerbek tiltakoznak a tisztújítás ellen, mert nációjukból oda „tsupán" egyet javasoltak, a többiek pedig nem közéleti férfiak. Szerintük jobban meg kellene válogatni a tanácstagokat, mivel a „városi Tiszti Hivatal tisztviselői a lakosok verejtékéből kapják fizetésüket" és amúgy is „sokféle előszámlálhatatlan nyomorgatások között sinlődő Eger városa". Hivatkoznak a Transactiora, amely bizonyítja, hogy nekik joguk van a tanácsbeli hivatalhoz, mert a görög és rác náció évenként sokezer forint aídót fizet és kirekesztésük már eddig is igazságtalan volt. Megemlítik I. Lipót rendeletét, amely szerint a görög és rác náció számtalan érdeme alapján az egész országban polgárjogot nyert, hivatkoznak arra. hogy a városi tanácsnak görög és rác nyelvű iratokkal is akad dolga, legyen hát ott olyan valaki, aki érti ezeket a nyelveket, hogy igazságosan el tudja intézni a felmerülő, főleg kereskedelmi ügyeket. Igaz — ismerik el —, hogy nincsenek köztük jogtudó emberek, de megvan a „természetes jogismeretük, értelmük" és így az ügynek szolgálatára lehetnének. A jövőben pedig — ha erre mód lesz — taníttatni fogják gyerekeiket a „törvényes tudományra" (a jogra). A felsoroltak alapján azt kérik, hogy közülük is választható legyen Actualis és Supernumerariust. bogy számosabban lehessenek közülük is a „Kis Tanács", a ^Belső Tanács" és a „Külső Tanács" tagjai. A városi levéltár sok irata igazolja, hogy az „Egri Görög és Rácz Natio" kérését teljesítették és így ők is szerepet kapták a város vezetésében. Iskoláik és papjaik révén is jelentős társadalmi megbecsülést biztosítottak maguknak, amely csak fokozódhatott akkor, midőn 1705-ben az egri szerbek Rákóczi szabadságmozgalmához csatlakoztak annak ellenére, hogy a szerb patriar429;