Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

rám eső terheket vállalom, a földesurakhoz, akiknek a földjén lakom és elöljáróimhoz tisztelettel fogok viseltetni, adómat lerovom, nem leszek pártütő". A valóságban teljes polgári jogok birtokába azonban még a hűségeskü letétele után sem juthattak és a megye még az 178l-es türelmi pátenst sem akarja akceptálni, amely szabályozta a nem egyesült görög szertartásúak vallási gyakorlatát is. Kereskedelmi tevékenységüket ezután is különböző rendeletekkel korlátozzák. Egy 1725. III. 16-ról kelt várostanácsi jegyzőkönyv szerint a szűcsök panaszkodnak, hogy az egri „kapzsi rácz botosok" elveszik a kenyerüket. Határozatot hoznak ellenük: ha a ..görögök, vagy ráczok" ezután is megszegik a rendeleteket, akkor pénzbüntetésen kívül elkobozzák áruikat is. Megtiltják nekik, hogy báránybőrökkel, nyersbőrökkel kereskedjenek. Ezt már csaknem negyedszázaddal előbb is erősen tiltotta a város. 8

4 Panaszkodnak ellenük a szappanosok és szíjgyártók is, de leginkább a gombkötők panaszkodtak a görög kereskedők ellen. Az egri rác kereskedőket el is tiltják a gombkötőmunkák árulásától), mire azok élénken tiltakoznak a határozat ellen, mondván, hogy közülök 1 — 2 majdnem több adót fizet, mint az egész Gombkötő Céh. es Volt azonban panaszuk az egri görög kereskedőknek is. 1783-ban pl. arra kérik a városi tanácsot, hogy azt a bogdányi lakost, aki „Böjt óta" itt mások olajával kereskedik, az árusítástól tiltsák el, mert ők (az egri görögök) fizetik itt az adót és nem a bogdányi kereskedő. Jogcsorbítást látnak az egri görög kereskedők abban is, hogy „fertaj mester szolgálatra" kényszerítik őket. 6

8 A fertálymesterség ugyanis Egerben eleinte igen terhes tisztség volt és csak később, a XVIII. század vége felé, főleg a XIX. század elején vált igazi megtiszteltetéssé. Adóintő cédulák, hivatalos iratok kézbesítése, felügyelet a rendre — íme, ezek voltak a fertálymester kötelességei. A kereskedőkre nézve, akiket lefoglalt az üzleti élet egész nap, ezeknek a kötelességeknek a teljesítése nem Járhatott tetemes anyagi veszteség nélkül. Ezért szerettek volna tőle megszabadulni az elfoglaltabb polgárok, köztük pl. a következő szerb és görög kereskedők is: Sarpe, Kapitány, Totovics és Alexovics. Ez utóbbi, Alexovics János — a néhány évvel ezelőtt elhalt utolsó egri szerb, Alexovics pékmester egyik őse — beadványában részletesen ki is fejti indokait: az adót fizető kereskedők mentesek e szolgálat alól, mert „csak a belső köznépét illeti ez a szolgálat" és mert az egri kereskedők mindig mentesek voltaik ez alól a „szörnyű és hálátlan teher" alól. Nem érzik jogosnak azt sem, hogy harangozójuktól katona428;