Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

okait kutatják előszeretettel. Volf György „A középiskolai magyar oktatás'' című cikkében 7:

í azt állapította meg,'hogy- a magyar nyelvtani oktatás a tökéletességnek még osak nagyon alacsony tokán áll, és az eredménnyel senki sincs megelégedve. Az eredménytelenség egyik okát abban látta, hogy a többi tárgyak oktatói azt,gondolják, nekik semmi közük sincs a magyar nyelvi neveléshez, s nem is ügyelnek arra, hogy a tanuló ,,helyes magyarosan" fejezi-e ki magát vagy sem, s megelégszenek akármilyen felelettel, csak tárgybeli hiba ne legyen benne. Azt kívánta, hogy a magyar nyelvet végre-valahára tüntessük fel élő, organikus összefüggésben, azaz a mondatot ne a beszéden, a szót ne a mondaton kívül. Salamon Ferenc „Közoktatásunk reformja," Pesten 1873-ban megjelent munkájában pedig azt kívánta, hogy az iskolákban a magyar nyelvtant ne deduktiv tudományul tanítsák, mert a deduktív módszerrel „abstrakciókból, az általánosságokból mennek át a tényekre, s a nyelv használatát oly formán mutatják föl a gyermeknek, mintha a grammatikusok kedvéért volna úgy, ahogy van. Leghelyesebb módszer tehát az induktiv módszer. Salamon gondolatmenetében már benne rezeg, ha nem is a nyelvtanellenesség összefüggésében, de az elemi iskolai tanításhoz alkalmazva az a gondolat is, hogy „nem szükség, se nem jó az elemi tanításban, általában az algimnáziumokban a syntaxis bonyolultabb vagy absztraktabb régióiba erőlködni." Az azonban helyes volt elgondolásában, hogy az elemi iskolákban a nyelvtani alapokat szilárdabban rakjuk le, hogy majd a gimnáziumok biztosan és gyorsabban építhessenek a meglévő alapra. Hunfalvy Pál, Imre Sáncor „Rövid magyar nyelvtan" című munkájának bírálata kapcsán áz iskolai nyelvtantanítás problémáját is felvetette. A hangtan tanításával kapcsolatban pl. az volt a véleménye, hogy a hangtannal a legjobb gyermeket is el lehet vadítani és kínzássá lehet vele tenni a magyar nyelv tanulását. Azt ajánlotta tehát, hogy a mondattan legyen a nyelvtantanítás első anyaga. Imre Sándor Előszavában röviden értekezett a magyar nyelvtan tanítás céljairól is, s a magyar nyelv fejlesztését is az iskolai nyelvtantanítás céljának tekintette. Hunfalvy azt jegyezte meg, hogy nyelvtantanítás céljai közül kihagyna a nyelv fejlesztését, „mert arra semmiféle tudományos grammatika nem lehet, mert az csak azt mutathatja meg, hogy mi hogy van jól, s hogy nincs jól, de nem képes arra, hogy újat, jobbat hozzon elé — ebben állana a fejlesztés — azt az írókra, az életre kell bíznia."

: Nagyon helyes Hunfalvy azon megjegyzésé,- hógy Imre Sándor nem járt éí megerondoltan, áYnikör'ja helytelenségek közé vetté a tájnyelvben sajátságokat 35