Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

ték fel. 7

8 Csakhamar ők alkotják a városi polgárság vagyonosabb elemét és a görögökkel együtt a kereskedelemben uralkodó szerepre tesznek szert. A szerb kereskedők, akik még a török uralom alatt is találtak alkalmat kereskedelmi tehetségük gyakorlására, most a békés viszonyok közepette talán teljesen kezükbe kerítették volna a korszak egész kereskedelmét, ha nem akad még tehetségesebb versenytársuk a makedónoknak is nevezett görögökben. Ezek a makedóniai görögök („makedo-vlahok") főleg a karlócai béke (1699) után özönlötték el hazánkat. A karlócai béke 14. pontja értelmében ugyanis a görögök a kereskedelmi életben bizonyos előnyökhöz jutottak, amelyeket kihasználva, egyre gyakrabban fordulnak meg Egerben is és így érdekösszeütközésbe kerülnek az Egerben már régebb idő óta kereskedelmi tevékenységet folytató szerbekkel. Amint később látni fogjuk, ez utóbbiak — az egri magyar és német kereskedőkkel együtt 1— éppen ezért sűrűn keresik fel panaszaikkal az egri hatóságokat, azonban a császári külpolitika iránya akkor olyan voltr. hogy nem kedvezett panaszuk kedvező elintézésének. Az egyelőre még csak utazgató, vándor görög kereskedők ugyanis török állampolgárok voltak, Bécs pedig az orosz hatalommal való versengése miatt jóba akart lenni a török portával, és ezért nem gördített akadályt a görög kereskedők magyarországi térfoglalásának. Az 1718-as passzarovici béke pedig csak még jobban a görögök javára billentette a mérleget. E bébekötés alapján a görögök csak egy helyen és csak 3 százalék vámot voltak kötelesek fizetni a behozott áruikért, aminek következtében a belföldi kereskedők nem versenyezhettek velük. A görögök kezén hatalmas tőke halmozódott fel és könnyedén magukhoz kaparintották az ország kereskedelmi életének jelentősebb részét. Pontosan ez volt a helyzet Egerben is. Amíg a török hódoltság idején Egerben a kereskedelem főleg a szerbek kezén volt, a török hódoltság után veszedelmes versenytársaik akadnak a görögök soraiban. Ezért mint régebbi egri lakosok, gyakran fordulnak panaszaikkal a városhoz és jogvédelmet kérnek a görögökkel szemben. Azzal érvelnek, hogy Eger súlyos napjaiban ők is vállaltak minden áldozatot és megosztották a terheket a város többi lakóival együtt. Kérik a görög kereskedők kiutasítását, ígéretet tesznek a városnak arra vonatkozólag, hogy bér ellenében átveszik a görög üzleteket, ők is hoznak török árut és mindenben engedelmeskedni fognak a törvényeknek. E súrlódások ellenére is azonban úgy látszik, hogy nagyobb üzleteiket közösen bonyolítják le. 1788 táján pl. az egri görög és szerb kereskedők bányatársulata szervezte meg a dédes-tapolcsányi magánrészvé422;