Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

et scribere lingua illyrica et Graeca".) Ezenkívül még éneklésre, a szertartásokra alkalmazott énekekre tanítják őket. A jelentés közli továbbá, hogy a szóbanforgó tanító alkalmas az ifjúság tanítására és már régtől fogva kipróbált egyén, aki a görög és illyr olvasást és írást folyton folyvást eddig panasz nélkül tanította. Nem ismeri a város az évnyitás idejét, csak anynyit tud, hogy szüret idején egy hónapig szünetel a tanítás. A budai kerület mindenkori görögkeleti főigazgatója gya< korol felügyeletet az iskola fölött. Ide, Petrovics György főigazgatónak terjeszti be 1816-ban Totovics János egri tanító panaszát amiatt, hogy egyes szülők nem járatják gyerekeiket iskolába, mások viszont még idő előtt kiveszik gyerekeiket az iskolából és magasabb katolikus iskolába járatják őket. A főigazgató királyi rendeletekre hivatkozva, azonnal intézkedik és a város közbelépését kéri. Totovicsnak azonban — úgy látszik — más baja is volt. Petrus Zakó és Naum Aeconom gúnyt űz belőle, sőt Gilányi Jánosai együtt feljelentik a budai főigazgatónál, hogy barátságot tart fenn a hitközség „zavargó" elemeivel, különböző fórumok előtt befeketíti a hitközséget és ezért kérik a leváltását. A főigazgató meghallgatja a szóbeli panaszt, felfüggeszti Totovicsot, kiköti azonban, hogy 3 hónapon belül írásban is ismételjék meg a felek vádjaikat. Mivel azonban ez a 3 hónap elteltével sem történt meg, visszahelyezteti Totovics János „localis direkctor'M (iskolaigazgatót) a hivatalába.* Egernek eleinte csak szerb iskolái lehettek, de 1781-ben már elkezdődik az alkudozás a görög nyelvű iskola felállításáért is.

i6

0 A városi tanács azonban nem lát okot az engedély megadására, mert — szerinte — a görög nyelv itt nem használatos. Továbbá arra is hivatkozik, hogy a helytartótanács „nagyon helyesen" a cigányokat is eltiltotta atttók hogy saját nyelvüket használják. A hitközség azonban ismételten megújítja időközönként kérését egy görög tanító alkalmazása érdekében. Amint már a templomépítéssel kapcsolatos városi feliratból láthattuk, ez történt pl. 1784-ben is. A „csiszoltabb görög nyelv" ismerete ekkor még nem kívánatos Egerben és a város nagy engedménynek könyveli el azt is, hogy a szerb gyerekek ugyanakkor szerbül tanulhatnak. Már előbb megemlékeztünk Constantinus Demeczky végrendeletéről 6

1, amely 1783-ból kelt és amelynek egyik pontjából az derül ki, hogy görög iskola még akkor sincs Egerben. Ez a pont hagyatékairól intézkedik és így hangzik: „Az Helenika Görög Iskolára, ha meg nyerik Eő Felségeiül 2000.— Rf, ha pe27 Az Egri Pedagógiai Főiskola Evkönyve 417