Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

Magasabb szerb iskolák felállítását az osztrák kormány sokáig ellenezte, s csak 1727-ben adott erre engedélyt. Szerb művek csak 1770-től kezdve jelenhettek meg. Egyes előkelő szerb családok fiaikat protestáns kollégiumokban taníttatták. Ez ellen Jovanovics Vince metropolita lépett fel, aki Oroszországból hozatott szakemberekkel latin nyelven adatta elő az akkor szokásos összes tantárgyakat, kivéve a retorikát. 5

5 Az első rendszeres és szerb nyelvű iskolákat hazánkban 1730-ban állították fel. 5

3 Egerben ekkor már voltak szerbek és bizonyára ők sem várattak sokáig iskolájuk megnyitásával, hogy azonban ez pontosan melyik évben volt, adatok híján egyelőre nem állapítható meg. Annyi azonban bizonyos, hogy 1763-ban már itt is volt a szerbeknek iskolájuk. 5

7 Ez kitűnik abból a viszályból is, amely a szerviták és szerbek között tört ki Egerben 1763-ban. A szerviták pincéje és a rác hitközséghez tartozó iskolák fundusáről van szó. A viszályba beleavatkozik a város is és megállapítja, hogy a rác nemzet a maga épületének az alapját másfél lábbal beljebb húzta a saját telkén, és ezt a másfél lábot üresen hagyta a csurgás kedvéért. Ezzel szemben a szerviták bővíteni akarván pincéjüket, az említett másfél láb földet is lefoglalták a maguk céljára. Ez káros hatással van a rácok épületére. A városi küldöttek figyelmeztetik a szervitákat, hogy vonuljanak vissza az említett területről. A víz lecsepegésére használják fel azt a csatornát, amelyet a rácok építettek. (Ügy látszik, a szerviták beljebb építvén a pincéjüket, a lefolyó víz a szerbek földjére ment.) Megtiltják azt is a szervitáknak, hogy pincéjüket a rác templom iskolája alá terjesszék ki. Engedélyt adnak továbbá arra, hogy a rác hitközség saját telkén még egy iskolát felépíthessen. Azonban egy szerb tanító — ha nem is éppen dicséretes eset kapcsán — már 1752-ben ismeretes Egerben. 5

8 Rome Dömötör volt ez a szerb tanító, aki feljelentette Vitkovics József egri szerb plébánost (1720—1769), hogy a törökökkel titkos összeköttetésben lévő egri szerbeknek ő lenne a vezérük. A püspökség bizonyítékok nélkül Budára vitette a papot, akit ott bebörtönöztek. Ugyanakkor fogságba hurcoltak három igen előkelő egri kereskedőt is: Jorgovics Arzént, Dimics Lukácsot és Hodzsa Ádámot. Vitkovics József apját, a 102 éves Pétert, aki mint hadnagy, I. Lipót alatt Egernél vitézül harcolt, a „püspöki udvarból" (Egerből) egyenesen kiutasították. Vitkovics József már két hónapja sínylődött a börtönben, mikor egyszer az őrtálló szerb katona bepillantva a vasrácsos ablakon, szakálláról és papi ruhájáról felismerte, hogy szerb pap és kérésére később papírt és ceruzát adott neki. A pap megkérte 415;