Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

Br,assai a. Budapesti Szemle hasábjain megjelent , cikkében viszszautasíUnta Bokor . állításait. Nem osztotta azt a vélekedést, hogy a •; nyelvtantanítást ki keli .a középiskolából küszöbölni, inkább azt emelte ki, hogy a nyelvtannak a középiskolában is igen nagy szerepe van.

6

4 A nyelvtan fontosságára egy másik cikkében is rámutatott. Ebben azt fejtegette, hogy az értelmi tehetség kifejtésére a nyelvtan, a grammatika a legjobb eszköz: „A nyelvtan fontosságát és mint észfejtő eszköznek kipótolhatatlanságát,. kícserélhejtetlenségét vallom." 6

5 . ' ' • síi sít - sH Tompa József helyesen állapítja meg, hogy „a kiegyezés után polgári iskolarendszerünk megszervezésekor korszerű tudományos vagy népszerű nyelvtanunk nem volt. Minthogy pedig közben hirtelen föllendült a hazai nyelvtudományi szakirodalom, az eredmények gyakorlati népszerűsítéséből egyszerűen kihagyták a lassú, maradibb Akadémiát, s közvetlenül az iskolai nyelvtankönyvek megjavításával akarták biztosítani a polgárság korszerű művelődési igényeinek megfelelő nyelvtani kultúrát." <lá Ezért mind nagyobb igényt támasztottak az iskolai nyelvtankönyvek irányában is. A gyakorló pedagógusok is hangot adtak annak, hogy az eddig megjelent nyelvtankönyvekben sok a hiányosság, sőt elhangzott olyan vélemény is, hogy a legnagyobb kontárok írják az iskolai nyelvtankönyveket.

6

7 Danninger József „Nyelvtani irodalmunk szánandó állapotáról" jellemző címmel értekezik erről a problémáról. 6

8 Az 1860-as évektől valóban gombamódra teremtek az iskolai nyelvtankönyvek. Ez a mennyiségi termelés azonban nem jelentett minőségi fejlődést nyelvtankönyveinkben. Tele voltak a nyelvtankönyveink tárgyi tévedésekkel, sőt naívságokkal. A nyelvtankönyvekben közölt példamondatok között ilyeneket is olvashatunk: „A toll itt van. A könyv ott létezik." Vagy ilyen mondatmeghatározást és szabályt: „Azon szók, melyek két pont között állanak, mondatot képeznek." 0

9 Szarvas Gábor a Magyar Nyelvőr hasábjain kénytelen volt megállapítani, hogy „olyan garázdálkodást, mint aminőt a mi tankönyveink tesznek nyelvünkön, olyat nem tettek a világ valamennyi nyelvét összevéve egyen sem." 7

0 Komáromy Lajos: A magyar nyelv az iskolában című cikkében is azt állapította meg: „hogy nyelvünk eredeti tisztasága annyira meghomályosult, s hogy épségén az a minden ajak panaszolta csorba van ejtve, s azt jórészt az 50-es évek óta megjelent tankönyveknek köszönhetjük, ha ugyan van valami köszönnivaló benne." 7

1 . Az iskolai nyelvtantanítás kérdésével általában sokat foglalkozott ennek a korszaknak oktatásügyi.!,és nyelvtudbmányi szakirodalma.' Különösen a hiányosságok és sikertelenségek 34