Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

melyzeí közé kerülhettek be. Fejlődésképtelen volt ez az iskolatípus már csak azért is, mert a kispolgárság gyermekeit ez az iskolafaj a magasabb tanulmányokhoz nem segítette. A középiskolák: fejlesztésének, erősítésének ügyét azonban a burzsoázia mindig felszínen tartotta és 1883-ban megalkották az ún. középiskolai törvényt. (1883: XXX. t.c.) Ez a törvény a középiskolai dualizmus jegyében kétféle középiskolát szentesített: a gimnáziumot és a reáliskolát. E két iskola feladlata volt hogy „az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokra előkészítse." A gimnázium humanisztikus, a reáliskola pedig elsősorban a modern nyelvek tanításában és a természettudományos oktatásban igyekezett a tanulók ismeretkörét bővíteni. Mindkét iskolatípus 8 osztályú és érettségivel zárult. Különbség volt azonban a két iskolatípus között, hogy a gimnáziumi érettségi minden főiskolára jogosított, a reáliskolai érettségi pedig csak a műegyetemre, a tudományegyetem természettudományi karára és a gazdasági akadémiákra. Hogy a népiskola és a középiskola szervezetében mégis fejlődő tendenciájú változás állott be, annak köszönhető, hogy a polgárság fejlődő művelődési igényeinek megfelelően támogatott haladó tendenciát is magában foglaló pedagógiai törekvéseket is. A megfelelő törvényeket követő tantervek és utasítások az anyanyelvi oktatás területén is igyekeztek az igényesebb és módszeresebb munka felé irányítani pedagógusainkat. A különféle Utasítások a „tanítás menetét" is leírták és sok hasznos módszertani szempontra hívták fel pedagógusaink figyelmét: a) „A helyes nyelvtanítás a kezdő fokon, mint minden nyelvben, a magyarban is magukból a nyelvtényekből indul ki." b) „Az igazi nyelvtani oktatás a mondatelemző kérdezés begyakorlásával kezdődik." Menete: A mondatoknak állítmányi és alanyi részre való felosztása és a mondat többi részének megkeresése. c) Az alaktan tanításában is a mondattani alapot követjük. d) A harmadik osztályban a nyelvtan tárgyalása már nem a példákból indul ki, hanem az előbbi osztályokban tanult ismeretekből. 1872-től rendszeressé váltak iskoláinkban a módszertani értekezletek is. 1872 nov. 24-én kelt miniszteri rendelet ui. utasította a tanári testületeket, hogy havonként tartsanak értekezleteket, melyen „az előadandó tananyag meghatároztassék és az előadás módszere is kifejtessék." Az eredmény nem maradt el. Ebben a korszakban igen sok módszertani vonatkozású cikk. füzet és könyv jelent meg az anyanyelvi oktatás kérdéseivel kap32