Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv

5. A filozófus. 1777. (Magyar Klasszikusok.) 6. Magyarság. 1778. (Magyar Klasszikusok.) 7. A Magyar Néző. 1779. (Magyar Klasszikusok.) 8. A holmi. 1779. 9. A hármas vitézek. 1779. 10. Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék. 1781. (Magyar Klasszikusok.) 11. A méltóság keserve (1796) előtt: A hazának ifjúságát oktató bölcs professzoraihoz tett beszéd. (Irodalomtörténeti Közlemények. 1927 244; kk. 1. Kiadta Harsányi István.) 12. A természet világa, avagy a józan okosság. 1794—1801. (Régi Magyar Könyvtár, 7. sz. 1898.) 13. Az ember poemában. az anglus Popnak elméje szerint. 1803. (Régi Magyar Könyvtár. 30. 1912.) 14. Beszéd az országnak tárgyárul. 1803. Legfontosabb részeit kissé szabad átrendezésben közli a Tudományos Gyűjtemény 1817. XII. 3—14. l.-on Hazafiúi elmélkedés címmel. (Egy kéziratból kiadá Vitkovics Mihály). Egy más változata hat év múlva újra megjelenik a folyóirat hasábjain (1823. I. 3—10. l.-on) Töredéke Bessenyei György értekezéseinek; a magyar nye£v kimíveltetéséről címmel Mihálkovics Józse|f gondozásában. A Beszéd Bessenyei egyik legszebben és leglelkesebben megírt munkája. Két kiadása gyors egymásutánban bizonyítja, hogy jelentőségét jól látták a kortársak és a közvetlen utódok. — Teljes szövegét kiadta Belohorszky Ferenc az Irodalomtörténeti Közlemények 1934-es évf. 291—8. l.-on. Idézeteimmel Belohorszky szövegét követem, csak ott veszem alapul a Tudományos Gyűjtemény szövegeit, ahol nyilvánvaló tévedésről van szó a betűhív közlésben. 15. Tariménes utazása. 1804. (Berzsenyi Dániel Gimnázium kiadása, 1930.) 376;