Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a magyar nyelv
Dr. NÉMEDI LAJOS főiskolai igazgató BESSENYEI GYÖRGY ÉS A MAGYAR NYELV Minden embernek vagyon egy poláris csillaga melynek világánál lépéseit igazgatja ... (A holmi. XX.) Bessenyei György életművének, nagy kezdeményező szerepének tudományos méltatása már életében elkezdődött Batsányi János dolgozatával. A felszabadulásig mégsem sikerült még a pozitivista mócíon megoldható problémák tisztázásáig sem eljutni. A nagy magyar író öszefüggő marxista értékelését először Waldapfel József adta egyetemi előadásaiban (1951—52.). Gálos Rezső terjedelmes njonografiája (Bessenyei György életrajza, 1951.) inkább összefoglal, mint új utakat nyit. A legteljesebb képet Bessenyeiről Szauder József gondblatébresztő kismonográfiája adja. (Bessenyei, 1953.). E tanulmány szerzője úgy vélte, hogy még ezek után is érdemes Bessenyei életművét a címben jelzett szempontból vizsgálat tárgyává tenni. Minden író dolgozik és küzd a nyelvvel, de Bessenyeit ezenkívül önálló nemzeti kultúrát teremteni akaró programja is összeköti a nemzeti nyelvvel: abban a sorsdöntő pillanatban, amikor a magyarság is megindul a modern értelemben vett nemzettéválás útján. Ennek a megindulásnak meszszelátható nyomjelzője Bessenyei pályája. Tanítani akarja nemzetét, és egész életében keresi a legmegfelelőbb nyelvi formát, a leghatékonyabb stílust, melyen a vidéki magyar nemességhez közvetíteni lehet 3 felvilágosult európai tudományt, az emberi boldogság egyik legfőbb eszközét. — Ennek a sok töprengésnek, eszmélkedésnek és küzdelemnek gazdag nyomait kutatja fel e dolgozat. A megemlített «könyvek sokat tettek a vázolt probléma alapvonalainak megvilágítása érdekében. Mivel e helyen teljes képet kívánunk adni, ezeket az eredményeket is felhasználjuk, mintegy megismételjük a kép teljessége érdekében. A figyelmes olvasó látni fogja, mikor megy túl a dolgozat az összefoglalásban, valamint egyes részletkérdésekben, de különösképpen a V—VIII. fejezetek anyagában az eddigi kutatások eredményein. Bessenyei törekvéseinek magyar előzményeit e dolgozat első megfogalmazása óta igen széles területen felkutattam. Erről külön kívánok hosszabb tanulmányt írni. Néhány adatot már 332;