Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

közoktatásügy területén is. Riedl Szende, 1865-ben külön tanáregylet alapítását íncitványozta, és folyóiratában, a Heti Szem lében sok művelődéspolitikai és iskolapolitikai vonatkozású cikket jelentetett meg.. Egyik munkatársa, Schwarcz Gyula „Alkotmányosság és közoktatásügy" című Pesten, 1865-ben megjelent munkájában összefoglaló jelleggel mondott kritikát a magyar közoktatásügy kiegyezés előtti helyzetéről. Megállapította, hogy a polgári fejlődéssel nem tartott lépést sem a magyar iskolapolitika, sem.a magyar közoktatásügy fejlődése. A falusi népiskolák pl elmaradott szervezetükkél a gondjaikra bízott ifjúsággal nem érhetik el kitűízott céljukat: „Alig egy csekély töredék bír évenként kellőleg olvasni, írni megtanulni, s túlnyomódrészt mihelyt az iskolából kilép, gyakran inkább zavarba hozni, mint felvilágosítani képes csupán az írott bötű." Kifejtette azt is, hogy mindezért az osztrák tőkésosztály és a magyar birtokos osztály a felelős! A haladás erőinek kibontakozását a közoktatás területén is elfojtani igyekeztek. Kossuth Lajos Schwarcz Gyulához intézett egyik levelében (1868. márc. 3.) így marasztalta el a hatalom embereit. „ .. .rémületes bűnlajstrom az, amely az országló hatalmat, a kormányzat közegeit, s a nemzet sorsa körüli intézkedést századokon át monopolizált arisztokráciát irtózatos súllyal terheli." összefoglalva az eddigieket, megállapíthatjuk, hogy ebben a korszakban a magyar tanügy és a magyar nyelvtudomány haladó munkásainak sok nehéz feladatot kellett megoldaniuk. Az 1790-es években tapasztalt igyekezettel buzgólkodtak íróink, nyelvészeink a magyar nyelv fejlesztésén, tökéletesítésén. A magyar nyelvtan tanításában meglévő elavult módszerek felszámolását is szorgalmazták. Az elnyomó rendszer legvadabb germanizációs törekvései között volt erkölcsi bátorságuk hinni a fejlődlésben, és európai színvonalon magyar nyelvtudományt teremtettek. Hunfalvy meg is fogalmazta magatartásuk, törekvésük rugóit: „Élünk, s akarunk élni, kötelességünk dolgozni." A hivatalos politika, a hivatalos kulturális munka, és a hivatalos tudomány a germanizálást szolgálta. Nyelvészeink és legjobb pedagógusaink az anyanyelv kultuszának neveltek munkásokat. Tudatos nyelvművelő munka folyt minden tudomány mezején. A jelszó: szépen, értelmesen, jól magyarul írni, hogy nyelvünk a tudományok területén is jól teljesítse funkcióját. Erre gondoltak pl. Nékám Sándor és Poor Imre, amikor szótáruk bevezetőjében ezt írták: „Nekünk, magyar orvosoknak nem elég csak akárhogyan, csak magyarul írjunk, hanem szükséges, hogy egyszersmind magyarul jól írjunk." 4

7 Az sem véletlen, hogy a központosított germanizáló 27